Velencei-tó: górcső alatt a megye legnagyobb tava

Hőmérsékletről, vízminőségről, lehetséges kilátásokról beszélgetett a feol.hu Csonki Istvánnal, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójával.

– A Velencei-tó életében a jelenlegi vízállás mit jelent? Július 19-én, pénteken 129 centiméter az agárdi vízmérce.

– A Velencei-tó esetében természetes, hogy időszakonként rendkívül alacsony a vízállása, de kiszáradásáról is vannak feljegyzések, azaz időszakosan kiszáradó tóról beszélhetünk. A tó visszatöltődése folyamatban van, vízzel ellátottabb a meder, mely a tó természetes állapotának megfelel. A Pátkai- és Zámolyi-tározóból átkormányzott vízkészletek hatására a Velencei-tó vízállása sokkal kedvezőbb a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az elmúlt 30 év adatai alapján a jelenlegi vízszint megfelel a sokéves átlagnak. A szélsőségesen meleg időjárás hatására a párolgás jelentős befolyással van a Velencei-tó vízszintjére.

– A víz hőmérséklete immáron 30 fok feletti. Mit jelent ez a víz élővilága számára, mit jelent a víz minősége szempontjából? 

– A magas hőmérsékletet átmenetileg tolerálja az élővilág, de ugyanúgy, ahogy az embert, úgy az élővilág többi tagját is megviseli, nem megjósolható a hatása, hiszen mindig az a kérdés, hogy meddig áll fent ez az állapot. Halpusztulásról bejelentés az idei évben még nem érkezett igazgatóságunkra.

– A víz barnulása már tavaly is kérdés volt, idén is az - mit jelent ez a víz minősége, a fürdőzők és az élővilág számára?

– A víz egyedi megjelenése az aktuális pikoalga társulás színanyagának köszönhető. A strandok fürdőzési célú minősítése a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz tartozik. Vízminőségi vizsgálatokat humánegészségügyi kockázat szempontjából nem végzünk.

– A pikoalga, amiről már tavaly is írtunk, új jelenség a tó életében – vannak-e erre vonatkozó hosszútávú tapasztalatok máshol? 

– A pikoalgák minden felszíni víz természetes alkotói, eddig nem okoztak tudomásunk szerint ilyen mértékű algásodást a Velencei-tóban, ahol 2023-ban terjedtek el. A tóból a Balaton Limnológia Kutatóintézet segítségével beazonosított pikoalgát 2003-ban írták le új fajként Magyarországon – a Dél-Alföldön –, így hosszú távú tapasztalat vele kapcsolatban nincs. A Velencei-tó a Kárpát-medence egyik legnagyobb szikes állóvize. Hazánkban számos pikoplanktonban gazdag szikes tó található különböző fajösszetétellel. Szikes és nem szikes tavaink pikoalgáinak kutatása – a Balatonban, Fertő-tavon, illetve az alföldi szikes tavakban – napjainkban is zajlik.

– A folyamatos ellenőrzések mit mutatnak: az élővilág jól van? Milyen a víz oxigénellátottsága? 

– A tóban észlelt pikoalga elszaporodás új jelenség, az okok és következmények kiderítése az igazgatóság lehetőségeit meghaladó kutatási munka. Július második felében az oxigén telítettség esetében mértünk helyenként jelentős mértékű visszaesést. Ez arra utal, hogy a jelenlegi meleg időjárásban az oxigénhiány kialakulására nagyobb területeken is megvan az esély.

– A fürdőhelyek vízminősége milyen képet mutat? 

– Az igazgatóság a nyílt víz minőségét vizsgálja, strandokat nem. A fürdőhelyek minősítése nem tartozik a vízügy tevékenységi körébe, általunk nem mért paraméterek is szükségesek hozzá. A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján megtalálható a természetes fürdővizek ellenőrzésének módszertana, és az aktuális minősítések is (erről itt tájékozódhat az olvasó).

– Milyen a tó párolgási üteme? Mire következtetnek ebből a szezon végi vízállásra nézve? 

– A tó vízszintcsökkenése a korábbi évekhez hasonló ütemben történik, a párolgás mértéke a sokéves átlagnak megfelelő. A Velencei-tó vízállását az aktuális időjárás jelentős mértékben befolyásolja, a szezon végi vízállás az augusztusi csapadék függvénye, előre nem jósolható meg. Jelenleg a két vízpótló tározó – a Pátkai- és a Zámolyi-tározó – is átfolyásos üzemben működik, így a Velencei-tó vízgyűjtőjéről a csapadék hozzáfolyása közvetlenül táplálja a tó vízkészletét.