A cél adott: készülünk a 2038-as Szent István emlékévre! (galéria)

– Amikor egy évvel ezelőtt innen szólhattam önökhöz, fel szerettem volna vázolni, mi az ajánlatom Székesfehérvár számára, mihez kérem a támogatásukat – kezdte beszédét Cser-Palkovics András. – Röviden: Székesfehérvárnak fel kell készülnie Szent István halálának ezeréves évfordulójára, lélekben és épített környezetében egyaránt. A határidőnk tehát adott, 2038-ig szükséges megtervezni és végrehajtani ezt a munkát. Tavaly ilyenkor még nem sejthettem, nem is reméltem, hogy városunk közösségének ilyen jelentős felhatalmazását kaphatom meg ehhez a feladathoz.

Azt mondta, megható és komoly felelősséget jelent ez a felhatalmazás, hiszen Fehérvár várja és elvárja, hogy a csapata által vallott mértéktartó módon, nagy alázattal, de határozottan haladjon mindenki a célok felé.

– Ennek a munkának van egy szellemi, sőt, lelki pillére, melynek megépítéséhez a hit, a kultúra, a művészet, a tudomány eszközeit és a közösségi erőt is igénybe fogjuk venni. A második tartóoszlopot a város épített környezete és annak fejlesztése jelenti, melyhez a történészek, régészek és művészettörténészek, a mérnökök és mesteremberek, a gazdászok és menedzserek munkáját kérjük. Ők közösen városunk építőmesterei.

Kijelentette, a 2038-ig szóló terveket stratégiává kell formálni, a kérdőjelekből pont és felkiáltójel kell, hogy váljon. A polgármester rámutatott: egy majdnem másfél évtizedes munkát nem szabad ötletszerűen végezni, ezért időt és lehetőséget ad kollégáinak arra, hogy kidolgozzák a részletes stratégiát, a 2038-as Szent István évig tartó útitervet. Munkacsoportokat alakítanak ki azért, hogy közösen, városi csapatként cselekedjen ki-ki a maga őrhelyén.

Ünnepi beszédének második részében a gondokról és kihívásokról is szólt. A jogosan járó uniós források érkezésének bizonytalanságáról, a klímaváltozás negatív hatásairól, a nehezebb anyagi keretekről. Beszélt a zöldfelületek, a közlekedés hálózatának szükséges fejlesztéséről, majd megjegyezte: nehézségek, kihívások előtt állva sokszor fordulunk külföldi példák felé, ám Székesfehérvár sikere az alkalmazkodó képességében rejlik. Rugalmas, kiszámítható, a változásokra nyitott, de alapértékeihez hű városvezető munkát ígért.

– Székesfehérvár sikerét az fogja eldönteni, hogy milyen gyorsan látjuk be a város életében szükséges változások igényét, milyen megfontoltan hozunk döntést ezekben, majd milyen sebességgel változtatunk és mennyire tudjuk ahhoz megnyerni az emberek többségének támogatását. (…) Döntés és megvalósítás: ez a dolgunk a napi aprómunkában és ez a dolgunk a hosszú távú terveinket illetően is. (…) Szeretnék megnyugtatni mindenkit, Fehérvár egy hajszállal sem akar nagyobb lenni, mint azt a történelme és a jelen lehetőségei megalapoznák, de akkora igen!

Díszpolgári címmel tüntették ki Poklosi Péter tanárt, a Magyar Hadisírgondozó Szövetség elnökét. Egész életében tanított, hivatásaként tekintett a fiatalok nevelésére. A Vasvári Pál Gimnázium, később a Vörösmarty Mihály Technikum és Szakképző Iskola történelemtanára volt nyugdíjazásáig. Rendkívüli népszerűségnek örvend diákjai körében, több alkalommal az Év tanára lett. A történelem szeretetére való oktatást, a hazafias nevelést a tanórákon kívül is folytatta, 1991-ben a Városszépítő és Védő Egyesület elnökhelyetteseként kezdte meg az addigra méltatlan sorra jutott Szentlélek katonatemető honvédsírjainak rendbetételét. Munkájába diákjait is aktívan bevonta, akik lelkesen vettek részt a nem mindennapi feladatban. Idővel már a Magyar Hadisírgondozó Szövetség elnökeként több száz elesett első és második világháborús honvéd földi maradványait exhumálta és helyezte méltó körülmények közé. Poklosi tanár úr ezek után a Palotai úti Hosszú temetőben folytatta diákjaival a sírok rendbetételét.

Díszpolgári címmel tüntették ki Ujházi Péter Munkácsy-díjas festőművészt, grafikust is. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd tanulmányúton járt Párizsban, hosszabb időt töltött Svédországban és Rómában. Kiállított a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában, 1987-ben Munkácsy-díjat kapott, 1991-ben elnyerte a Római Magyar Akadémia ösztöndíját, 1993-ban a Deák Dénes-díjat és az Eötvös József ösztöndíjat, 2004-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze lett. Műveinek alapvetően elbeszélő jellegét a munkákon megjelenő szöveges részek, feliratok is erősítik. Festményein a sajátos, több nézetből alakított perspektívát és az abból adódó különös térbeliséget láthatjuk viszont, művészetének alapvető jellegzetességei a játékosság és a könnyedség, a groteszk világítás és a fanyar, kritikus hang. Alapítója a Székesfehérvári Művészek Társaságának, amelyet hosszú időn át vezetett. Feleségével és alkotótársával, Ecsedi Máriával maradandót alkottak Székesfehérvár képző- és iparművészeti életében.

Pro Civitate címmel tüntették ki Bakonyi István József Attila-, Toldy Ferenc- és Jósika Miklós-díjas irodalomtörténészt, aki bölcsészdoktori címét 1984-ben szerezte, 1995 és 2010 között a Vörösmarty Társaság elnöke volt, közreműködött a Vár című folyóirat szerkesztésében. Tanít a Kodolányi János Egyetemen és a Gorsium Művészeti Szakgimnáziumban, pedagógusként fiatalok ezreinek adta át az irodalom ismeretét és szeretetét. Főiskolás kora óta ír kritikákat, tanulmányokat, valamint interjúit és naplóit kötetbe is szerkesztette. Eddig harmincöt könyve jelent meg. Székesfehérvár kulturális és irodalmi életének meghatározó személyisége.

Pro Civitate címmel ismerték el Brückner Ákos Előd plébánost, ciszterci szerzetest, aki 1933-ban Budapesten született, 1953-ban lett a ciszterci rend örökfogadalmas tagja, 1963-ban szentelték pappá. Szolgált Tatabányán, majd spirituális vezetőként a győri szemináriumban, aztán a Budai Rendház főnöke volt. Már 78 évesen lett a Székesfehérvári Nagyboldogasszony-Nepomuki Szent János Plébánia plébánosa, valamint a Ciszterci Szent István Gimnázium spirituális vezetője. Önmagát sem kímélve áll rendelkezésre, sokszor az emberi határokat is átlépve próbál mindenkire figyelmet szentelni bátorító, hiteles szavaival. Előd atya vallja, hogy a gyermekek nevelése által a cél egy új világ megvalósítása, melynek lényege a szeretet civilizációja.

Pro Civitate címmel tüntették ki Demeter Bence világ- és Európa-bajnok öttusázót, aki nagymúltú sportoló család sarjaként 1990-ben született Fehérváron. A vérében van a sport szeretete, hétévesen, Európa-bajnok édesapja nyomdokaiba lépve, ő is az Alba Volán színeiben kezdett öttusázni. A felnőttek között már 2011-ben a világbajnokságon csapatban ezüstérmet, az Európa-bajnokságon pedig váltóban aranyérmet szerzett. A székesfehérvári közönség előtt rendezett Európa-bajnokságon és világkupákon számos dobogós helyezést ért el, részt vett a 2016-os olimpián, 2022-ben pedig Fehérváron szerezte meg hatodik Európa-bajnoki címét.

Az egészségügyben végzett több évtizedes áldozatos szakmai munkája elismeréseként Pro Civitate címmel tüntették ki Kovács Ignác István főorvost, aki ezekben a napokban a felnőtt női kosárlabda válogatott orvosaként Ruandában világbajnoki selejtezőn vesz részt.

Ugyancsak Pro Civitate címet kapott kollégája, Németh Gyula gyermek- és háziorvos, aki 1968-ban vette át diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, majd a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház gyermekosztályán helyezkedett el, 1981-ben fertőző betegségekből szerzett újabb szakvizsgát. A következő mérföldkő, a háziorvosi praxis 1993-ban következett. Szaktudásával, empátiájával hamar kivívta a hozzá fordulók bizalmát. Hivatástudatát jól mutatja, hogy 2015 óta ő a hajléktalanok ellátására létrehozott háziorvosi szolgálat orvosa. Ezt a speciális, sokak számára egyáltalán nem vonzó feladatot is lelkesen, naprakészen, óriási empátiával látja el. Az idén 80 éves doktor fáradhatatlanul dolgozik.

Posztumusz Pro Civitate kitüntető címmel tüntették ki Varga Gábort, a Gaja Környezetvédő Egyesület korábbi elnökét, aki 1953-ban született, és akit 2023-ban veszítettünk el. Az élete volt a Fejérvíz Zrt., ahol 1987 óta dolgozott és az egyesület, melynek 23 évig volt a vezetője. „A székesfehérvári Attenborough” – mondták róla. Nagy tudását lelkes ismeretátadással ötvözte, kivételes emberként képes volt az apró részletek mögött meglátni az egész világot, a makrokozmoszt összekapcsolni a mikrokozmosszal. A díjat gyermekei, Varga Dávid és Varga Regő vették át.

Tiszteletbeli Polgár kitüntető címmel ismerték el Bucsi László professzort, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház korábbi főigazgatóját, aki több mint 20 éve kapcsolódott be az intézmény gyógyító munkájába és 2008 óta vezeti a Mozgásszervi Sebészeti Centrumot. Korábban többször dolgozott Angliában, hosszú évekig volt a SOTE Ortopédiai Klinikájának osztályvezetője. A város és a régió legfontosabb egészségügyi intézményének vezetése nagy kihívás, a világjárvánnyal dacolva azonban rendkívüli feladat. A professzor egy nagyon nehéz időszakban vette át és vezette a kórházat, amely intézményt mindig odaadóan és maximális szakmai igényességgel szolgált, irányítása alatt indulhatott el a közelmúlt legnagyobb fejlesztése, az új belgyógyászati tömb építése.

A kosárlabda sportágban nyújtott kiemelkedő teljesítménye, Székesfehérvár sportsikereinek gyarapítása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Tiszteletbeli Polgár kitüntető címmel tüntették ki Hanga Ádámot, Euroliga-győztes, válogatott kosárlabdázót. Az ünnepségen ő sem tudott jelen lenni, mert ezekben a napokban jelenlegi csapatával, a Joventut Badalonával edzőtáborban dolgozik.