Fejér évfordulós emlékei

Aba: Döntés a helyi tömegközlekedésről 

„Aba község képviselő-testület augusztus 15-én 16.30 órai kezdettel tartja következő ülését, amelyen döntenek a helyi tömegközlekedés beindításáról. Beszámoló hangzik el a költségvetés első félévi teljesítéséről, az Aba Sámuel Általános Iskola és az óvoda munkájáról. Határoznak a művészeti alapiskola és zeneiskola indításához való hozzájárulásról. Döntenek a szemétszállítás korszerűsítéséről és módosítják a MOL Rt-vel az abai gázátadó állomás létesítésére kötött megállapodást. Foglalkoznak az önkormányzat Matáv részvényeinek értékesítésével, a helyi kábeltelevíziós hálózat működtetésére karbantartási szerződés megkötésével. Egyben meghatározzák a helyi kábel-tv előfizetési díját.” - olvasható a Fejér Megyei Hírlap 1994. 08.13-ai számában.

A többi beteg nem fertőződött 

„A Fejér Megyei Szent György Kórház sebészeti kórtermében júliusban 4-5 beteg sebváladékából, illetve a velük foglalkozó 3 kórházi dolgozó orrváladékából vett mintákból valóban kimutatható volt a staphylococus nevű gennykeltő baktérium okozta fertőzés. A fertőzést azonban a kezelésre érkező nyílt, gangrénás (üszkös) sebű, illetve felfekvéses betegek vitték be a kórházba - válaszolta kérdésünkre dr. Csomán István,orvosigazgató-helyettes. A betegeket a fertőző osztályon elkülönítették, a dolgozókat szabadság, illetve szabadnap kiadásával hazaküldték. Az antibiotikumokkal, illetve speciális kenőcsökkel történt kezelés eredményeképpen a másodszori mintavétel, „újraoltás” során már nem találtak baktériumokat. A kórtermet az előírások szerint fertőtlenítették. Csomán doktor hangsúlyozta, hogy a frissen műtött, operált betegek nem kapták el a fertőzést. Az üszkösödést, felfekvés okozta” – tudhattuk meg szintén az 1994. 08.13-ai lapszámból. 

 

Halállal a halál ellen?

A halálbüntetés visszaállításával terjedelmes cikkben foglalkozott a hírlap, napra pontosan 30 éve - „A halálbüntetés nem lehet alkotmányellenes! - olvasható a Tóth Tamás sárszentmihályi polgármester által megfogalmazott felhívásban. A mellékelt aláírásgyűjtő ív fejrészére pedig azt írták, hogy „alulírottak indítványozzuk népszavazás kiírását. Az 1990-ben eltörölt halálbüntetést - köztörvényes bűnök vonatkozásában - semminek kell nyilvánítani. A törvényesen kiszabott halálbüntetés nem önkényes, hanem a társadalom a büntetőjogát gyakorolja.” Az ország valamennyi megyeszékhelyén működő polgármesteri hivatalhoz elküldött nyomtatványok kijelentésein természetesen vég nélkül lehetne vitatkozni. Tóth Tamás fájdalma és indulata is érthető azonban: fiát brutálisan meggyilkolták 1992. november 8-án Csór mellett. - Higgye el, nem a reklám, a szereplési vágy ösztönöz, hanem az, hogy másokat, embertársaim gyerekeit védjem és óvjam - válaszolja az okokat firtató kérdésemre Tóth Tamás. - Mert ha ez a két elvetemült gyilkos (Donászi és Bene - a szerk.) 15 év múlva kiszabadul, ugyan ki akadályozza meg, hogy újra embert öljenek, ki vigasztalja meg a hozzátartozókat? Biztos vagyok benne, hogy csak a halálbüntetés jelenthet visszatartó erőt, ezek a „rohadékok” ugyanis csak az életük elvételétől félnek. Tóth Tamás szerint nem kell az alkotmányt módosítani a halálbüntetés visszaállításához, „csupán” az 54. paragrafust értelmező alkotmánybírósági határozatot kellene megsemmisíteni. Ez a határozat az élet önkényes elvételének tilalmát kiterjesztette a halálbüntetésre is.”