Külföldi rendelések - mit tehet a pórul járt vásárló?

Időben és térben is határtalanok ma már a vásárlók lehetőségei: bármikor bármire szükség van, az interneten egy kattintásra megtalálhatunk mindent. Amennyire egyszerű és kényelmes lett mára a vásárlás, olyannyira lehet veszélyes is azonban. Erről beszélgettünk Csapó Csillával, a Fejér Vármegyei Békéltető Testület elnökével, aki remek tanácsokkal szolgált arra vonatkozóan is, mire ügyeljünk egy-egy ismeretlen, de vásárlásra csábító honlap esetében.

– A digitalizáció és az online értékesítés elterjedése lehetővé teszi a magyar fogyasztók számára is, hogy lakóhelyüktől eltérő más Európai Uniós tagállamban vagy a világ bármely más országában vagy országából nyújtott szolgáltatásokat vegyenek igénybe, termékeket vásároljanak meg. Másrészt a digitális világban az is megfigyelhető, hogy egyre több külföldi székhelyű vállalkozás végez értékesítési tevékenységet magyar fogyasztók felé – foglalja össze a szakember, rámutatva: ez magával hozza a határon átnyúló fogyasztói jogviták számának igen jelentős növekedését.

Meglepetés csomagátvételkor

Számtalan alkalommal találkozunk azzal a helyzettel, hogy a fogyasztó csak a termék megrendelését követően vagy csak a termék átvételekor a csomagon elérhető információk alapján szembesül azzal, hogy külföldi vállalkozással került jogviszonyba – hívja fel a figyelmet a tapasztalatokra Csapó Csilla, aki éppen ezért elsődlegesen mindenképpen arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen fontos tájékozódni az eladó személyéről, a webáruház működtetőjéről.

De, tudjuk meg, nagyon sokszor előfordul az is, hogy magyar nyelvű oldalak mögött is külföldi vállalkozások állnak.

– Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor nem elkerülhető a határon átnyúló ügylet, hiszen a fogyasztónak nincs más optimális választási lehetősége, mint a külföldi vállalkozással való üzletkötés, például külföldi légitársaság közvetlen igénybevétele esetén. De ha van választásunk mindenképpen kerüljük el a külföldi – elsősorban nem európai – oldalakat – javasolja a fogyasztóvédő.

Határokon átívelő üzlet

A békéltető testület elnökének tapasztalatai szerint határon átnyúló üzleteknél gyakran találkoznak azzal, hogy a külföldi kereskedő olyan terméket értékesít vagy olyan szolgáltatást nyújt, amely nem felel meg a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott feltételeknek, amely miatt a fogyasztó a panaszt teszi a békéltető testületnél.

– Gyakorlati tapasztalatunk, hogy a határon átnyúló üzleteknek lényegesen magasabb kockázata van, mint a magyarországi webáruházak igénybevételének. Ilyenkor ugyanis sok esetben hiába hivatkozik a fogyasztó a hibás teljesítésre, vagy éppen a 14 napos elállásra, amelyet a magyar webáruházak a hazai szabályozás miatt is kötelezően biztosítanak a fogyasztók részére – mutat rá a kellemetlen tapasztalatokra a szakember. – Azt is tudomásul kell venni, hogy ezekben az esetekben a magyar nyelvű oldalakat általában fordító programok hozzák létre és sokszor félreérthetőek az ott található információk is a nyelvi nehézségek miatt.

Európai Fogyasztói Központ – az elsődleges

A békéltető testület ilyen – külföldi vállalkozással szemben benyújtott – panasz érkezését követően elsődlegesen megkeresi az Európai Fogyasztói Központot az ügy áttétele céljából – árulja el Csapó Csilla.

– Az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának hazai tagjaként a magyar Központ a más EU-s országban, az Egyesült Királyságban, Izlandon vagy Norvégiában honos vállalkozásokkal szemben felmerült határon átnyúló fogyasztói panaszok ingyenes, hatósági eljáráson kívül történő megoldását biztosítja magyarországi lakóhellyel rendelkező fogyasztók számára. Emellett a hálózati működésből adódóan a Központ külföldi partnerközpontjaival együttműködve más EU-s országbeli fogyasztók magyar vállalkozásokkal szembeni határon átnyúló panaszai esetén is segítséget nyújt. Az Európai Fogyasztói Központ azonban csak kevés ügyet vesz át, sok esetben az Unión belüli vállalkozással szembeni ügyek átvételét is visszautasítja, mivel maga sem tud kapcsolatot létesíteni a külföldi vállalkozással.

Békéltető testület is eljárhat

Az Európai Fogyasztói Központ honlapja (www.magyarefk.hu) a fogyasztók és vállalkozások számra részletesebb tájékoztatást biztosít és a fogyasztók részére közvetlen panaszbejelentési lehetőséget is nyújt. De – teszi hozzá a békéltető testület elnöke –, jogszabály nem zárja ki a békéltető testületek eljárási lehetőségét külföldi cégekkel szemben sem, ezért a gyakorlatban a békéltető testületek bizonyos esetekben lefolytatják a fogyasztóvédelmi törvény szerinti békéltető testületi eljárást a magyar fogyasztók felé értékesítési tevékenységet folytató magyar nyelvű, de más EU-s tagállamban székhellyel rendelkező webáruházakkal, valamint határon átnyúló szolgáltatást végző és magyar nyelvű ügyfélszolgálattal rendelkező szolgáltatókkal szembeni jogviták esetében.

– Szintén nincs akadálya annak, hogy az EU-n kívüli webshopokkal szemben is békéltető testületi eljárás kerüljön lefolytatásra. Ennek a feltétele, hogy a vállalkozás elérhető e-mail címmel és magyar nyelvű ügyintézési lehetőséggel rendelkezzen – emelte ki a szakember.

Együttműködési hajlandóság?

A békéltető testületek hatalma, ezzel együtt lehetősége az ügyek rendezésére nőtt Magyarországon, ami szintén sokat segíthet a panaszok békés rendezésében, vélekedik Csapó Csilla: – A 2024. január 1-től alkalmazandó új szabályok, azaz az online meghallgatás lehetősége, valamint a 200 ezer forint összeget meg nem haladó fogyasztói igényt tartalmazó jogviták esetén a békéltető testület által meghozható jogilag is kötelező jellegű határozat, valamint a kötelezés bírósági úton történő végrehajthatósága és annak vállalkozások általi teljesítése adott esetben erősítheti a külföldi vállalkozások együttműködési hajlandóságát a békéltető testületek előtt.