Másfél méter magas darázsfészket is számolt már fel a szakember

2024.09.07. 15:30

Darázsinvázió Fejérben – berágják magukat a homlokzati szigetelésbe is

Kollár András egészségügyi gázmesternek jóval több munkája akad, mint tavaly. Padláson, szigetelésben, lakásban, redőnytokban, faodvakban, és a földben is számolt már fel darázsfészket. A lódarazsak rendkívül veszélyesek, vastag, síruhában végzi a műveletet a közelükben.

Németh Krisztián

Fotó: Kollár András

„A legnagyobb fészket egy horgásztónál kellett felszámolnom: egy "pottyantós" WC ajtajának belső oldalára másfél méter magas fészket építettek a darazsak – meséli Kollár András, aki több mint tíz éve dolgozik a szakmában Székesfehérváron és környékén. Mostanában reggeltől estig rohan az ügyfelekhez, egész nap csörög a telefonja. Azt mondja, tavaly is sok hívása volt, de idén 20 százalékkal még több. Többnyire az úgynevezett német darázzsal van dolga, de sokszor kell felszámolnia lódarázs fészket is.

- A darazsak májusban kezdik építeni a fészket a királynővel, szeptemberre már nagyon sok egyed van egy fészekben. Általában július közepétől szoktak hívni, amikor már feltűnik az embereknek, hogy valami nincs rendben. Akkor még legfeljebb focilabda méretűek a fészkek. Őszre a futball labda már festékes vödör méretűre vagy annál is nagyobbra nő.

A szakember elmondta, a leggyakrabban a padlásra a szarufára, redőnytokba, faodvakba építenek fészket a darazsak. De berágják magukat a homlokzati szigetelésbe is, a hungarocellbe fúrják magukat és ott építenek fészket.

Fotó: Kollár András


- Volt, ahol a gipszkarton mennyezetet fúrták át a darazsak, és beözönlöttek a lakásba. Ilyenkor a gipszkarton foltos lesz, és „kapirgászás” hallható – ez esetben érdemes időben lépni, és nem egérre gyanakodni. A lambériás mennyezeteken könnyebben be tudnak jutni, mert a sarkokban általában nem tökéletes az illesztés. A földi darazsak például vakondtúrásba költöznek. Sajnos ebből úgy tudom tavaly haláleset is történt a környéken, az áldozat áttolta a túráson a fűnyírót…

Fotó: Kollár András

Kollár András tapasztalatai szerint a lakosság először megpróbálja maga megoldani a problémát, kevés sikerrel, nagy veszélyt vállalva, és drágán.

- Amelyik darazsat éppen le tudja fújni, az leesik, de a fészket hosszútávon nem tudja felszámolni. A lakossági szereknek nincs hatástartóssága, míg az ipariaknak van. Nekem két lehetőségem van: ha nem látszódik a fészek, akkor porozással végzem a műveletet, kompresszorral juttatom be a rovarirtó szert a lyukon, amelyen ki-be közlekednek. Ha látom a fészket akkor lepermetezem. 30 perc, legfeljebb egy óra alatt végzek.

- A művelet közben a darazsak rendkívül agresszívan reagálnak, támadnak. A méhész ruha alatt vastag téli ruhát viselek, ha lódarazsakról van szó, mert a méhész ruhát úgy szúrják át, mintha semmi nem lenne rajtam.

- Az irtás utáni órák sokszor rosszabbak, mint az alaphelyzet, mert napközben nagyon sok egyed nincs a fészekben, a visszatérők 12-24 óráig köröznek. Majd amikor teljesen elfáradnak leszállnak a fészek helyére és végül magukra szedik az irtószert.

- Volt egy szerencsésen végződő, aranyos történet is: a házigazda "nekiesett" a fészeknek, összecsípték és kórházba került. De már tervezte az újabb „támadást”, ezért míg a kórházban feküdt, a felesége gyorsan szólt nekem, mielőtt újabb "baleset" történik".

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában