Ha magyar pezsgő, akkor Etyek! – eszmét cserélt a szakma krémje

A központba ennek jegyében a pezsgőfogyasztási trendek, vásárlói szokások és a borvidéki eredetvédelmi tapasztalatok kerültek, de szó volt számos más érdekes kérdésről is. Nemcsak az előadók képviselték a szakma jeleseit, hanem a közönség soraiban is számos neves borász, borszakértő és szakíró foglalt helyet. A részvevőket egy pohár pezsgő és ínyenc falatok fogadták.

A konferenciát Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára nyitotta meg, aki elmondta, hogy a borágazatban kiváló szakemberek dolgoznak, akikben „ott pezseg a tenni vágyás”.  Emlékeztetett, céljaik elérésében a magyar kormány elkötelezett partner, hiszen immáron két éve annak, hogy a magyar bor és pezsgőkultúra ügyét kormánybiztosi szintre emelték, hogy a magyar szőlőből készült termékek elfoglalhassák az őket megillető méltó helyet a nagyvilágban. A miniszterhelyettes rámutatott arra is, hogy a pezsgőágazat jövője, állapota nem csak a benne élőket, az azzal közvetlenül foglalkozókat érinti, hanem kihatással van a magyar vidék gazdaságra, vendéglátásra, a turizmusra, de egyúttal az országimázsra is.

 – fűzte hozzá.

Ha Etyek és pezsgő, akkor Törley örökség! – hangsúlyozta a Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője, aki Törley József életén keresztül mutatta be, hogy miért nevezhetjük joggal Etyeket a magyar pezsgő hazájának. Kitért arra is, hogy milyen beruházásokat hajtottak végre az elmúlt közel két évtizedben a Pannónia Szíve Programban, hogy mindez ne csak a múltunk, hanem a jövőnk is legyen. Mint mondta, a helyi fejlesztéseket úgy fókuszálták, hogy Etyek borturizmusát népszerűsítsék, amely igazi zászlóshajóvá vált a Pannónia Szívében. Példaként említette – a fejlesztések közül – a településre vezető úthálózat megújulását, a kerékpárutak építését. A képviselő szerint a pezsgő népszerűsítése sikerre van ítélve, amiért itt Etyeken sokan és sokat dolgoztak és dolgoznak majd a jövőben is. Hozzátette, a Vereb–Vál–Gyúró–Etyek összekötő út megépítése a helyi turizmus további fellendülését is magával hozhatja.

Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke kisebb történelmi kitekintést adott. Elmondta, a pezsgő mindig is fontos prioritást élvezett a magyar szőlő- és borágazat életében. Példaként említette Gróf Széchenyi Istvánt, Gróf Esterházy Ferencet, Gróf Zichy Ferencnét, vagy a már felhozott Törley Józsefet, kiemelve, a magyar pezsgőgyártásnak közel 200 éves történelme van. Majd ezt követően a jelenre is rámutatott: 

Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos kiemelte, Magyarországon a fogyasztás többsége továbbra is az év végi ünnepi időszakra koncentrálódik, de már megfigyelhető, hogy akár az ételekhez párosítva is egyre szívesebben fogyasztják. Egy német kutatást előhozva bemutatta, hogy a vásárlók elsősorban íz, majd márka és ár alapján választanak pezsgőt, míg a legkeresettebbek a száraz félszáraz típusok, amelyek a piac közel 50 százalékát fedik le.  

A kormánybiztos előadását Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem marketingprofesszorának prezentációja követte, amely tökéletesen kiegészítette az előtte elhangzottakat, ugyanis az aktuális pezsgőfogyasztási trendeket és vásárlói szokásokat elemezte tovább.  A nap során még számos izgalmas előadást, programot élhettek át a jelenlévők. Nem maradhatott el a sokak szerint legizgalmasabbnak tartott interaktív kerekasztal-beszélgetés, a magyar eredetvédett pezsgők jövőjét kutató vitája sem. A fantasztikus napot Pezsgőünnep zárta.