Megemlékezés a feketehegyi vasúti átjárónál: a sosem feledett fehérvári tragédia (galéria)

Némán és lassan halad át a 37-es busz a Feketehegy-szárazréti vasúti átjárónál 2024. szeptember 9-én, ahol egy csoportnyi fekete ruhás ember várakozik, kezükben koszorúk, virágok, szemükben 42 éve kiapadhatatlan fájdalom. Éppen itt, éppen ekkor, 11 óra 55 perckor az akkori 37-es busz nem jutott át egyben ezen a vasúti átjárón. Kettészelte az érkező gyorsvonat. Erre a tragédiára emlékeztek hétfőn, dél előtt 5 perccel azok a családtagok, ismerősök, érintettek, valamint Róth Péter alpolgármester és Szigli István önkormányzati képviselő, akik sosem feledhetik a „vérvörös csütörtök” tragédiáját.

A megemlékezésen Kétyi József szervező – aki e tragédiában vesztette el feleségét – felelevenítette a történteket. Azokat a pillanatokat, amikor Szárazréten a Komárom felől érkező menetrendszerű nemzetközi gyorsvonat 11.55-kor, az átjáróba érve összeütközött a 37-es autóbusszal.  A balesetben tizenhatan vesztették életüket, nyolc felnőtt és nyolc gyermek. Móré Erzsébet, a Fejér Megyei Hírlap akkori tudósítója így írta le másnapi tudósításában a tragédiát megelőző pillanatokat: „A busz megállt. Annál is inkább, mivel előtte már egy személygépkocsi várakozott, amely meggyőződvén az áthaladás veszélytelenségéről, átgurult a síneken. A busz ezután indult el. Jobbról gyorsvonat robogott, dudált, s a következő pillanatban már a szörnyű csattanás hallattszott. A csuklós busz kétfelé szakadt, - a vonat pontosan középső tengelyénél kapta el - egyik fele a sínektől jobbra zuhant a betonra a másik bele a zsombékosba.” A Fejér Megyei Hírlapban Kabáczy Szilárd fotói teszik még tragikusabbá a helyszíni tudósítást. A tragédia legidősebb áldozata 49 éves, a legfiatalabb 9 hónapos volt. Az eseményt Székesfehérvár máig nem feledte, s ahogy a szervező fogalmazott: amíg élnek, emlékezni is fognak a történtekre és legfőképpen az áldozatokra.