Az emberiség nagy kalandjának lenyűgöző pillanatai

Kovács Ferenc 1981-ben kezdte meg tanulmányait a szolnoki Kilián György Repülőműszaki Főiskola fedélzeti üzembentartó, műszertechnika szakán. Ez akkoriban részben például a Magyar Néphadsereg légierejében rendszeresített MiG-21-es vadászrepülőgép fedélzeti rendszereinek megismerését jelentette. Az álom azonban már sokkal korábban elkezdődött, hiszen mint a legtöbb gyerek, ő is készített repülőgép modelleket és maketteket, kis társaival pedig azonnal az ég felé fordította az arcát, ha valamilyen gépzúgást hallott a magasból. A gimnázium után sikerült felvételt nyernie a szakra, amelynek 1985-ben történt elvégzése és hadnaggyá történő felavatása után azonban nem a hadsereg kötelékében, hanem a polgári repülés – az akkor még létező Malév – keretein belül tudta folytatni pályafutását.

– A magyar polgári légitársaság Tu-134-es és Tu-154-es utasszállító repülőgépeinek elektromos rendszereit dolgoztam és így áldozhattam a régi nagy szerelem, a repülés oltárán – mondta Kovács Ferenc a FEOL-nak. – Aztán a Malév megszűnt, és akkoriban én is más területre váltottam, vállalkozásba kezdtem, de a kétezres évek elején visszatértem a repüléshez. Vizsgát tettem a budapesti repülőgép nagyjavító bázison a Boeing-737-es típusra, majd jó ideig ott végeztem feladataimat.

A szakember előadása mindenkinek szól, akit valaha megérintett a repülés varázsa és rácsodálkozott már e gyönyörű tevékenységre.

– Beszélek majd arról, hogyan jutott el az emberiség a levegő meghódításáig, aztán miként hozta magát olyan helyzetbe, hogy elhagyhassa a Föld légkörét. Felidézem, hogy az űrutazás a hatvanas években vált valósággá, amikor elkezdődött a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió közötti űrverseny, párharc. Ez rengeteg érdekes műszaki-technikai fejlődéssel járt együtt, amelyekről igyekszem figyelmet felkeltő módon szólni.