2024.10.26. 13:49
CT-MR-vizsgálatok: féljünk vagy magasztaljuk a technológiát?
Bajzik Gábor, a Kaposi Mór Oktató Kórház Képalkotó Diagnosztikai Centrumának osztályvezető főorvosa nemrég Batthyány-Strattmann László-díjat vehetett át, ennek apropóján készült vele interjú.
Forrás: sonline / Lang Róbert
Joggal vetülhet fel sokakban a kérdés, hogy a Somogy vármegyében található intézmény és annak osztályvezető főorvosa hogyan kötődik Fejérhez és lapunkhoz? Nos, ha személyesen nem is, a főorvos által elmondottak annál inkább, melyet társlapunk interjúja taglal. A terjedelmes cikk ugyanis kitér többek arra, hogy mire képesek egy betegség feltérképezésében CT, valamint MR-berendezések és meghathatja-e a kezelőorvost, ha a páciense nem kedvező eredményt kap?
"A legtöbb betegség esetén ennek fontos szerepe van a diagnosztikában"
– A CT- és az MR-berendezések által az emberi testet nagy részletességgel, 3 dimenzióban le lehet képezni, és az anatómiai felépítése mellett az elváltozások s a betegségek széles spektruma is megjeleníthető. A legtöbb betegség esetén ennek fontos szerepe van a diagnosztikában és a terápiás folyamatokban egyaránt, hiszen a lelet orvosi döntéseket befolyásolhat – fogalmazott a sonline.hu-nak Bajzik Gábor.
Arra a kérdésre, hogy érzelmileg nem megterhelő-e a leletezés pedig azt felelte, hogy: – Dehogynem! A nagy számú súlyos betegséggel való napi szembesülés mindenkinek megterhelő, ám a klinikai szakmákkal való remek együttműködésnek köszönhető esetátbeszélések során legtöbbször el lehet mozdulni a gyógyulás-gyógyítás irányába. Akár a legsúlyosabb esetekben is.
Sertéseken végeztek CT-vizsgálatokat
A cikkben felidézik továbbá a kezdeti időszakot, amikor sertéseken végeztek CT-vizsgálatokat és ezzel párhuzamosan humán célokra is használták a berendezéseket és kisebbfajta háború robbant ki a laikusok körében, mert aggódtak a higiénia miatt. A cikk írója ezentúl azt is megkérdezte a főorvostól, hogy jelenleg milyen állatkísérletek zajlanak.
– Bebizonyosodott az is, hogy nem az embereknek volt félnivalójuk – hiszen szigorú higiéniai előírások mellett működhet e vizsgálat –, hanem az értékes tenyészállatoknak, melyek nagyon érzékenyek voltak az emberek által hordozott betegségekre. Jelenleg a sertésszívinfarktus-modell kapcsán folynak kísérletek, vizsgálatok. Az állatok speciális tartása mellett ugyanis képesek vagyunk infarktust kialakítani a sertésben. Így e modell keretei között, még a humán fázis előtt sztenteket, katéteres eljárásokat, új terápiás gyógyszereket próbálhatunk ki és alkalmazhatunk, illetve mindezek hatását vizsgálhatjuk a CT-, az MR- és a PET-képalkotásban – állt a válaszban.