„Ennél szebb és jobb nem lehet!”

2024.10.25. 19:22

Horváth Sándort 90. születésnapján köszöntötték

Családtagok, az Országos Papi Otthon lakói, gondozói, valamint Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntötte pénteken délelőtt 90. születésnapján Horváth Sándort. Az ünnepelt elérzékenyülve vette át az önkormányzat ajándékát, valamint a miniszterelnöki gratuláló levelet, aztán gyorsan elfújta a gyertyát, és következhetett a sütizés.

Feol.hu

Fotó: ÖKK / Simon Erika

„Ez a nap más, mint a többi, mert ez a te születésnapod! Köszöntelek és kívánom, legyen ma szép napod!” – az Önkormányzati Kommunikációs Központ beszámolója szerint Szabó Zoltán Születésnapodra című versét Hoschek Andrea, az Országos Papi Otthon mentálhigiénés gondozója olvasta fel a 90 éves születésnapos számára szervezett ünnepségen, amelyen részt vett Sándor bácsi lánya, Ilona, unokája, Norbert és persze az otthon lakói is.

„Hú, hát erre nem számítottam, nagyon meg vagyok hatódva!” – mondta az ünnepelt, amikor Székesfehérvár Önkormányzatának nevében Lehrner Zsolt alpolgármester ajándékkal köszöntötte őt, majd átadta Magyarország miniszterelnökének gratuláló levelét. Sanyi bácsi azon nyomban végigolvasta a díszes okmányt, majd körülnézett és elérzékenyülve csak annyit mondott: „Nem tudok szóhoz jutni, hogy ennyien eljöttek engem megünnepelni! Ennél szebb és jobb nem lehet!”

Stokinger Ildikó mentálhigiénés szakember finom süteményekkel érkezett, majd megkérte az ünnepeltet, fújja el a gyertyát. Nem kellett kétszer mondani, Sanyi bácsi olyan erővel „oltotta el a lángot”, hogy a gyertya azon nyomban kifordult a helyéből. Megható volt látni, ahogy a lakók boldog születésnapot kívánva átölelték az igencsak megilletődött ünnepeltet. Aztán persze megkezdődhetett a süteményezés.

Horváth Sándor 1934. október 20-án született a Veszprém vármegyei Nemesszalókon, ahol szülei molnárként dolgoztak a saját malmukban. Később az édesanyja és az édesapja útjai különváltak, így Sándor tulajdonképpen Magyarpolányban nőtt fel. Öten voltak testvérek, közülük a legidősebb, egyszem lánytestvér és Sándor bácsi él még.

Molnár Sándor már felnőttkorában költözött Soponyára, miután elvégezte a nehézgépkezelői képzést, majd kotrósként kezdett dolgozni. A faluban ismerte meg későbbi feleségét, s egy lányuk született. Amikor megalakult a helyi termelőszövetkezet, ott kapott munkát, s gyakorlatilag a mezőgazdaságban élte le egész életét. A föld, az állatok szeretete egész életén át elkísérte őt, nyugdíjazása után feleségével számos állatot tartott a soponyai erdő szélén álló házuknál és gondozta a földet, amíg bírta. Sajnos a felesége hét évvel ezelőtt meghalt, s mostanra Sándor bácsi állapota is szükségessé teszi az állandó felügyeletet.

A pénteki nap azonban nem a búslakodásról, hanem a vidám beszélgetésekről, a régi dolgok felidézéséről szólt. Ahogy az otthon lakói elkezdtek egymással beszélgetni, odakint valahogy a reggeli felhők is elvonultak és kisütött a nap - írja az ökk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában