Jó reggelt, Fejér vármegye

Háborúról álmodtam az éjjel. Ébredés után igyekeztem felidézni a képeket, amelyeket elmém valóságként vetített elém, amikor aludnia kellett volna és felkészülnie arra, ami ma vár rám. Mint ahogyan az álmok általában, ez is egyféle mozaik volt, keveréke saját délszláv, csecsen és afganisztáni emlékeimnek, és az öregek által nekem a világégésről elbeszélteknek. Ám elszomorított az álom borúlátó üzenete, amit nem lehetett ébredés után sem letagadni. A fejemben egy jelenleg dúló háború érte el otthonainkat, apámmal próbáltuk letakarni a házunk ablakait, elrejteni az élelmet, előkészíteni a fegyvereket. És volt valami, ami furcsa, amit nem tapasztaltam korábban a valóságos háborús helyszíneken sem. Aggódtam és még féltem is, miután felébredtem.