Tegyük tisztába! – Halloween, mindenszentek és halottak napja

A halloween, mindenszentek és halottak napja egymást követő ünnepek, de jelentésük és eredetük más és más gyökerekből származik. Egy azonban közös bennük: az elmúlás iránti tisztelet és a halottakra való emlékezés. Társlapunk, a boon.hu összegyűjtötte, hogy mik a legfontosabb tudnivalók a fent felsorolt három ünnepről, ezekből hoztunk most mi is egy összeállítást. 

Halloween: október 31.

Halloweent október 31-én ünneplik, jellemzően kisgyermekes családok és fiatalok. Egy ősi kelta ünnepből, a Samhainból ered, amely a kelta újévet és az aratás végét jelölte. Ekkor a hiedelmek szerint a szellemek visszatérhetnek a földre, és az emberek tüzek gyújtásával próbálták megvédeni magukat tőlük. A Samhain lett később halloween, azaz minden szentek előestéje (All Hallows' Eve). Halloween mára a misztikumról és a szórakozásról szól, népszerűsége pedig az angolszász országokból világszerte elterjedt, különösen a tökfaragás és a beöltözős bulik révén. Magyarországon az 1990-es évektől kezdett megjelenni, és bár még ma is megosztja az idősebbeket és a hagyománytisztelő vallási közösségeket, a fiatalok számára vonzerővel bír.

Mindenszentek: november 1.

Mindenszentek a katolikus egyház ünnepe, amelyet november 1-jén ünnepelnek már a 8. század óta. Magyarországon mindenszentek szintén mély gyökerekkel bír, vallásos ünnep, amely során a templomokban szentmiséket tartanak és imádságokkal emlékeznek meg az összes szentről, akiknek nincs saját ünnepnapjuk.

Halottak napja: november 2.

November 2-án, halottak napján az elhunyt szeretteinkre emlékezünk. A 14. századtól kezdve hivatalosan is a halottak napja lett az elhunyt, de még üdvösséget nem nyert lelkek emléknapja, amelyet szintén a katolikus egyház vezetett be. A temetőkben gyújtott gyertyafény az eltávozott lelkek útját jelképezi.