A 2025. évi minimálbér kérdése is szóba került a Gazdaságfejlesztési Fórumon

– Míg annak idején a reneszánsz középpontjában az ember állt, a megújuló kamara középpontjában a vállalkozások állnak – jelentette ki  a megyei iparkamara székházában tartott csütörtöki gazdaságfejlesztési fórumon Nagy Elek, az MKIK új elnöke a kamarai reneszánsz programjának ismertetésekor, amelyen a FEOL is részt vett. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara élére október végén megválasztott vezetője felszólalásában kiemelte, mindamellett, hogy folytatják a kormányzattal megkezdett együttműködést, élni fognak a szakmai javaslattétel lehetőségeivel, éppen ezért indítottak a 2025. évi minimálbér kérdésében országos kutatást és széleskörű konzultációt a területi kamerák segítségével. 

Hangsúlyozta, a bérpolitika kialakítása során nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági szereplők teherbíró képessége, ami szorosan összefügg a vállalkozások termelékenységének kérdésével, éppen ezért érezte kötelességének, hogy a vállalkozások véleményét megkérdezve alakítsanak ki a gazdaság érdekeit szem előtt tartó kamarai véleményt. Az országos kamarai rendszer fejlesztésével kapcsolatban kiemelte, hogy az 6 fontos ponton nyugszik: szolgáltató-, tudás alapú-, hálózatban működő -, konzultáló-, nemzetközi-, és szervezetten működő kamara. Bízik abban, hogy a közösen, együttműködve megvalósítható a magyar kamarai rendszer reneszánsza.

Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke kitért a Kormány által kidolgozott 21 pontos gazdasági akciótervre, amely jelentős forrást juttat a magyar gazdaságba, célja pedig az, hogy a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások. Ennek részleteit ismertette a jelenlévőkkel, kiemelve a Demján Sándor Programot, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása. Mindemellett üdvözölte a Kormányzat semlegességi politikáját, amit a gazdasági téren követ, hiszen, mint fogalmazott, nem állhatunk be egyik vagy másik sorba. Magyarországnak, szüksége van a keleti országokkal való együttműködésre is.

Czunyiné Bertalan Judit kormánybiztos szerint egy gazdaság versenyképességének egyik alapja, hogy a gazdaság sérülékenységét minimalizálni kell.  Beszédében az elmúlt másfél évtized gazdasági nehézségeiről és a Kormány erre adott gazdaságtámogató és erősítő intézkedéseiről beszélt, rátérve a meghirdetett 21 pontos gazdasági akciótervre, melynek egyik fontos elemeként a KKV-szektor adminisztrációjának csökkentését emelte ki. Az adminisztratív kötelezettségek csökkentésével ugyanis a vállalkozások értékes időt és energiát spórolnak meg, amellyel a GDP szintjére is kiható eredmények várhatók.