Hibás következtetés a börgöndi repülőbalesetről?

A börgöndi repülőbalesetről nemrégiben nyilvánosságra hozott dokumentum elöljáróban leszögezi: „A szakmai vizsgálat célja a légiközlekedési baleset, illetve repülőesemény okának, körülményeinek feltárása, és a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges szakmai intézkedések kezdeményezése, javaslatok megtétele. A szakmai vizsgálatnak semmilyen formában nem célja a vétkesség vagy a felelősség vizsgálata és megállapítása.”

Hibás következtetés a börgöndi repülőbalesetről?

Az anyag felidézi a történetek, a North American Trojan T28-A típusú repülőgép lezuhanásának körülményeit. Így fogalmaz: „Az egyik bemutató során az eseményben érintett légijármű pilótája – egy a repülőnap hatósági engedélyében nem szereplő – műrepülő manőver végrehajtása közben elvesztette irányítását a légijármű felett és nagy sebességgel irányítatlanul a földbe csapódott. A légijárműben tartózkodó két pilóta a helyszínen életét vesztette. A légijármű becsapódásának helyszínénél – a 19-es futópálya küszöbétől körülbelül 300 méterre – parkoló gépjárműben és mellette tartózkodók közül három fő súlyosan, egy személy könnyebben megsérült. A becsapódás következtében kialakuló tűzben a személygépjármű kiégett.”

Az időközi nyilatkozat felsorolja a baleset után elvégzett vizsgálatok sorát. A helyszíni szemlét, a fényképek készítését, az utólagos szemléket, a légijármű roncsának és dokumentumainak lefoglalását és a KBSZ tököli hangárába való szállítását, a szemtanúk által készített fényképek és videófelvételek összegyűjtését. A vizsgálók bekérték a repülőtér reptérrendjét, beszerezték a pilótákra vonatkozó igazolásokat és a repülési naplók kivonatát, az egészségügyi alkalmasságukra vonatkozó adatokat, a rendőrség balesetre vonatkozó információit, felvételeit és jelentéseit. Tanúkat is meghallgattak.   

A vizsgálók ezek után a meglévő szabályozások említése után a nyilatkozatban azt a megállapítást teszik, hogy „még mindig nincs olyan jogszabály, amely a magyarországi polgári célú nyilvános repülőrendezvényekre vonatkozó részletes szabályozást tartalmazná. A Vb a fent említettek és a vizsgálat során feltárt tények elemzése alapján a hasonló repülőrendezvények jelentős biztonsági kockázatainak csökkentése, valamint a pilóták és a közönség védelme érdekében újabb biztonsági ajánlások kiadását mérlegeli. A vizsgálat befejezése után annak eredményeit a KBSZ az idézett jogszabályok értelmében zárójelentés formájában, honlapján teszi közzé.”

Azonban a nyilatkozat lényege talán éppen az, ami hiányzik belőle, ugyanis a jelenleg érvényben lévő repülőrendezvények szabályozása és a baleset bekövetkezése között semmiféle közvetlen kapcsolatot nem tudott megállapítani a vizsgáló bizottság. A FEOL – kikérve néhány szakember véleményét –, arra a megállapításra jutott, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozás a pilótákra és a látogatókra nézve is megfelelő biztonságot garantál, hiszen a bemutatók esetében a rendezők és a Közlekedési Hatóság szakemberei a legnagyobb körültekintéssel járnak el az engedélyek kiadása során, ilyenkor többek között kockázatelemzést is végezve.

A rendezvények számához mérten egyébként csekély az esély ilyen és hasonló balesetek előfordulására, ezért az általunk megkérdezettek véleménye szerint téves következtetés az, hogy ha a baleset pontos okát nem tudják megállapítani, akkor jogszabályi változtatásoktól várják a biztonság növelését. Az emberi tényezőt ugyanis nem lehet kiiktatni, márpedig ezek jelentik a legnagyobb kockázatot, és ezeket semmilyen jogszabály nem tudja felülírni. (A rendőrségi vizsgálat szerint egyértelműen megállapítható volt, hogy a börgöndi tragédia bekövetkezéséhez pilótahiba vezetett.) A repülés – hasonlóan az autóversenyzéshez – a jövőben is ott lesz a nagyobb kockázattal járó rendezvények sorában.

Amennyiben a KBSZ kiadja majd a balesettel kapcsolatos zárónyilatkozatát, természetesen annak tartalmát is megosztjuk majd olvasóinkkal.