Emlékezetes gálamaratonnal ünnepelt a dunaújvárosi Vasas

A sikereben gazdag 65 esztendő mellett is bőven volt mit ünnepelnie a Vasas Táncegyüttes közösségének és közönségének, hiszen a város kiemelkedő kulturális bázisa október 23-án vehette át a rangos Dunaújvárosért Díjat. A hét végi gálamaratonon a jövő és jelen táncosai mellett, színpadra lépett a Vasas számos legendája is.

Úgy a Vasas Táncegyüttes fennállásának 65. évfordulóját köszöntő gálamaraton első, péntek délutáni felvonásának első harmadában fogytunk ki a jelzőkből: „kiváló, remek, frenetikus, emlékezetes, míves, pörgős, elementáris erejű…” és még sorolhatnánk a gyakorta közhelyesnek ható megállapításokat, ám ekkor még csak a jubileumi táncműsor kezdetén voltunk. A folytatásban azonban valóban leesett az állunk, merthogy a Vasas ezúttal is egy dinamikus, táncolni nagyon is tudó és akaró közösség képét sugározta a színpadról. (Még mielőtt kifelejtenénk visszapillantó összegzésünkből: a Vasas műsoraira már visszajáró Galiba együttes két napon át pazarul húzta a „nótát” a Bartók színpadán felvonuló táncos sokaság talpa alá.) Mint már említettük, a gála szervezői nagyon taktikusan építették fel a kínálatot – több mint beszédes címválasztással megtámogatva mindezt.

A Táncban élünk című előadás főként a máról szólt, így a szülők legnagyobb örömére a Vasas felnőtt és ifjúsági együttese mellett valamennyi gyermekcsoport is színpadra lépett – látható és érezhető izgalommal, ám végül hatalmas sikerrel.

A péntek esti kiadás már a Múltunk és jelenünk címmel vissza-vissza kacsintott az elmúlt hat és fél évtizedre, termékenyen összegyúrva a ma koreográfiáit a régi emlékezetes darabokkal.

A csúcsdíszt a Vasas-jubileum koronájára pedig a szombati all-star gála tette fel: Eltáncolt éveink címmel. Ha valakinek be kellene mutatni a néptánc erejét, közösségépítő varázsát és egyedi szépségét, akkor az ezen a szombaton délutánon készült közel kétórás felvételt kellene csak levetíteni.

A jelen táncosai mellett a régmúlt és a közelmúlt legendás alakjai is átszellemülten tárták elénk mindazt, ami a Vasast naggyá tette, a neves nemzetközi színpadok fellépőjévé emelte: szakmai tudás, a népzene és néptánc iránt mutatott alázat, kreativitás, nyakonöntve jó nagy adag humorral és vagánysággal.

„Sajnálom, hogy soha nem kezdtem el néptáncolni, irigylem mindazokat, akik ma színpadon lehetett együtt” – csíptünk el egy lényeglátó összegzést a valóban mindent felülmúló finálét követően, hazafelé pedig azt számolgathattuk, mennyit is kell még aludni a Vasas 70. születésnapi gálájáig. Bizonyára sokat, ám addig sem fogunk unatkozni, hiszen a 65 éve a várost (is) szolgáló Vasas közössége üzembiztosan szállítja majd a jobbnál jobb produkciókat és az ezzel járó elismeréseket, minősítéseket. Isten éltesse tehát a Vasast, várjuk a hasonlóan felemelő folytatást! (A kétnapos, három előadást magában foglaló gálamaratonon bemutatott koreográfiák szerzői: Péterffy Attila, Rácz Attila, Lengyel Szabolcs, Lengyelné Hoffner Nikolett, Béres Anikó, Kovács Zoltán, Szögi Csaba, Makovinyi Tibor, Farkas Zoltán, Neuwirth Annamária, Bozár László, Horváth Tibor, Zóka Éva, Mihály Gábor, Halmi Zoltán, Turóczi Rita, Suplicz Mihály, Szőke Genovéva, Pásztor Máté.