2019.07.13. 15:00
Kiegészült Seuso-bélyegblokk
A Magyar Posta az ezüstkészlet Egyesült Királyságból 2014-ben visszakerült hét tárgyáról már bocsátott ki bélyeget. Most a 2017-ben szintén kompenzációs díjjal megváltott másik hét tárgy került bélyegre.
A reprezentatív Seuso-bélyegblokk nemzetközi kitekintésben szinte egyedinek számít, a nagy európai múzeum ok hasonló ezüstkészleteiről tudomásunk szerint még nem jelent meg bélyeg
Fotó: Magyar Posta
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó Seuso-kiállításának megnyitását követően alig egy héttel később, július 8-án került sor a bélyegblokk megjelenésének bejelentésére. Ezúttal a filatéliai újdonság a késő római kori kincskollekció ismert 14 tárgyából az Akhilleusz- és Meleagrosz-tálat, az amforát, az állatalakos korsót, valamint a korsóból és vödörpárból álló Hippolütosz-készletet örökítette meg. A Seuso-kincs II-es blokkjának tervezője hasonlóan az előbbihez Benedek Imre.
A bélyegtervezőként is jól ismert művészt a Magyar Postától kapott megbízás mellett személyes kapcsolat fűzi a bélyegekhez: becses emléke a dédapjától, Nagy Imre mártír miniszterelnöktől megőrzött bélyegalbum. Felkérését a most megjelent Seuso-bélyegre az eddigi munkáival szerzett bizalom mellett megalapozta az előző Seuso-blokk nemzetközi és hazai sikere: a WIPA (Wiener Internationale Postwerzeichen Ausstellung) Grand Prix nemzetközi bélyegszépségversenyen a Nagydíj ezüstérmével díjazták, míg itthon a legszebb magyar bélyeg volt 2014-ben, valamint Magyar Termék Nagydíjas.
Benedek Imre lapunknak elmondta: hasonlóan az előző Seuso-bélyegblokkhoz, most is az ezüsttárgyak szépségének a kihangsúlyozására törekedett. A korábbi királykék szín helyett méregzöld selyemre helyezte őket. A képi kompozícióban ezúttal helyet kapott Pannonia térképe a Balatonnal, utalva a kincskészlet használati és lelőhelyére. Különlegesség most is az ún. diffrakciós fólia – ez egy speciális fémhatású fólia, amely a szivárvány színeiben töri meg a fényt, s az ezüsttárgyak alapja – és a dombornyomás alkalmazása az UV-nyomat kombinációjával. UV-fényben olvasható az ezüstkészlet névadójához, Seusóhoz címzett latin nyelvű verses felirat, amelyet egyébként a kincsnek nevet adó Vadász-tálra vésett az ókori ötvösmester.
A Magyar Posta a gyűjtők és érdeklődők részére néhány lényeges információt is megosztott: a bélyegblokk 44 000 darab perforált (fekete sorszámú) és 6000 darab vágott (piros sorszámú) változatban készült a Pénzjegynyomdában. A kiadvány bővebb leírást tartalmazó szettben is hozzáférhető, ebbe 1-től 2000-ig tartó sorszámmal kerültek a blokkok.
A reprezentatív kivitelű Seuso-bélyegblokk a Székesfehérvári Városi Bélyeggyűjtő Kör tagjainak érdeklődését is felkeltette, tudtuk meg Laczi Zoltántól, a bélyegkör elnökétől. Ebben jelentős szerepet játszik a Seuso-kincs Fejér megyei kötődése. Nyilván a filatelisták, de mások is örömmel üdvözölnék, ha más helyi nevezetességekről, műkincsekről – mint a Seuso-kincshez tartozó kőszárhegyi ezüstállvány (quadripus) vagy a székesfehérvári Szent István-székesegyházban folytatott régészeti ásatás során előkerült limoges-i korpusz – bélyegek, emlékívek készülnének. Hasonlóan ahhoz az emlékívhez, amelyet a Székesfehérvár történetét ábrázoló falikárpitról (gobelinről), Pekáry István festőművész alkotásának részleteiről készíttetett a városi bélyeggyűjtő kör.