Fejér megyei hagyományőrző csoportok táncolják körbe a Kárpát-medencét

Az „Összetartozás 100 Folk” címmel indult kezdeményezésben a magyar néptáncosok körbetáncolják a Kárpát-medencét, melyről profi rövidfilmek készülnek. Ezekkel üzennek a magyarok egymásnak a nagyvilágban. A kezdeményezés lényege, hogy mivel „a magyar nemzet szétszakításának századik évfordulóján nem emlékezhetünk közösségben, nem élhetjük át együtt a nemzeti összetartozás határokon átívelő élményét”, ezért a néptáncos társadalom egymástól távol így hívja fel a figyelmet az összetartozásra, „a közösségünk hagyományaiból sarjadó életerejére”.

„Mezőföld üzenete a Mezőségnek”

A Kárpát-medencét behálózó kisfilmsorozat valóban a közös gyökereken és hagyományokon alapuló összetartozás nemes példája. Fejér megyében is több remek néptáncklip készült, többek közt a „Mezőföld üzenete a Mezőségnek” címmel, mégpedig az abai-soponyai halastavaknál. Gőbölös Gábor, a Sárvíz Alapfokú Művészeti Iskola tagintézmény-vezető helyettese mesélt az üzenetről, melyet táncukkal megfogalmaztak a magyaroknak, a Mezőségnek.

– A járványhelyzet idején sajnos minden, az első világháborút lezáró trianoni békediktátumra való megemlékezést töröltek, hiszen csak kisebb rendezvényeket lehet megtartani. Az „Összetartozás 100 Folk” ötlete Molnár Péter szombathelyi táncosé, aki Sztanó Hédi néprajzkutató rendezésében fogja össze a készülő videókat, a zenei szerkesztő pedig Pál István „Szalonna”, Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész, érdemes művész, a Magyar Állami Népi Együttes prímása – sorolja a neveket a néptáncos, aki csapatával egyike annak a több száz hagyományőrzőnek, akik csatlakoztak ehhez a varázslatos kezdeményezéshez.

– Mi kicsit későn tudtunk reagálni, mert a járványügyi intézkedés nem engedte, hogy gyerekekkel dolgozzunk – teszi hozzá, utalva arra, hogy a videóban a Sárvíz Alapfokú Művészeti Iskola diákjai is szerepelnek. – Fontosnak és kötelességünknek éreztük, hogy csatlakozzunk, mert két évtizedes kapcsolatunk van a mezőségi szórványmagyarsággal, a szamosújvári Téka Alapítvánnyal. Komoly szakmai és baráti kapcsolatot ápolunk velük, rendszeresen veszünk részt egymás rendezvényein, mikor Abán, mikor Szamosújváron. Ám idén minden rendezvényünk és találkozónk elmarad, ezért azt találtuk ki, gesztusértékű volna, ha legalább így tudnánk üzenni nekik.

A „Mezőföld üzenete a Mezőségnek” című videó sokrétegű üzenet, derül ki. A székesfehérvári Cserta Gábor néptáncpedagógus és fotós készítette, drónos és kézikamerás technikával. A táncosok – Gőbölös Gábor mellett Huszti Péter Tivadar, Huszti József és Antal István – a lehető legszebb vidéken járta el a széki legényest. – A színhely azért a halastavak, mert gyönyörű helyszíne a Mezőföldnek, bemutatja annak sokszínűségét, vízben, mezőben gazdag élővilágát – tudjuk meg. Ezt bizony valóban látni kell: a táncosok fölé emelkedő kamera segítségével elénk tárul Fejér megye páratlanul csodálatos kincsestára. – A táncot, a széki sűrű tempót pedig azért választottuk, mert Szék a Mezőség egyik legnagyobb települése. Számunkra pedig azért különösen jelentős, mert Aba testvértelepülése Szamosújvár, melynek közvetlen szomszédja Szék, néprajzi és táncfolklorisztikai szempontból a legjelentősebb mezőségi település. Nem mellesleg, ez a tánc volt a magyarországi táncház mozgalom egyik alapja, elindítója 1972-ben, ezért úgy éreztük, ennél jobbat nem is választhattunk volna az összetartozás példájaként.

A csókakői Barkócaberkenye Néptánc­csoport

A kezdeményezéshez mások is csatlakoztak a megyében, így – ahogy nem régen egy önálló cikkben írtunk róla – többek között a csókakői Barkócaberkenye Néptánc­csoport, akik nem mellesleg idén ünneplik fennállásuk 10. évfordulóját is. Az általuk választott magyarbődi táncot a település jellegzetes és történelmi helyszínein rögzítették, így a videóban többek között feltűnik a vár, a vár alatti előadótér, a kettős kereszt és a Trianon-emlékmű is. A felvételek és az utómunkák Karger Virág nevéhez köthetők.

A vértesboglári Német Nemzetiségi Tánccsoport

A vértesboglári Német Nemzetiségi Tánccsoport is úgy gondolta, megmutatja magát és gyönyörű, rendezett településüket országnak-világnak. Az ő választásuk, hagyományokat őrző sváb település lévén, egy sváb körpolka volt, amely a Dreissig Tag, azaz 30 nap címet viseli. A videóban négy pár táncol. Egyébiránt a Vértesboglári Ifjúsági Tánc­csoport is úgy döntött, több helyen is eltáncolják a polkát, így az összevágott, kicsivel több mint 1 perces filmben feltűnik a tájház, a templom, a pincesor és végül egy szőlőből szép kilátás nyílik egész Vértesboglárra a táncosok mögött. Fábiánné Nágl Brigitta, a tánccsoport egyik alapító tagja elmondta, a bogláriak a svábok kitelepítése miatt talán ma is jobban átérzik az ország szétszakításának fájdalmát, az

Összetartozás napjának fontosságát, és jól tudják, nem szabad veszni hagyni az emlékeket, a hagyományokat, amelyeket szinte kötelességünk átadni az utánunk jövő generációknak.

Az ercsi Zorica Tánccsoport

Az ercsi Zorica Tánccsoport 2007 őszén alakult azzal a szándékkal, hogy hagyományaikat tisztelve megmutassák azt másoknak is. A táncosok többnyire azon családok leszármazottai, akik az 1630-as években Dalmáciából a török elől menekülve találtak Magyarországon, Ercsiben új hazára. Ezért érezték fontosnak, hogy csatlakozzanak az „Összetartozás 100 folk”-hoz.

– A Trianon 100. évfordulója alkalmából – a járványhelyzet miatt – kevesebb létszámmal mutattuk be hagyományos kóló táncunkat bunyevác viseletben az ercsi rác emlékműnél – mondta Gólics Anita, a Zorica Tánc­csoport vezetője.

Fontosnak érezték, hogy megemlékezzenek a 100 évvel ezelőtti történelmi eseményről, mely súlyos következményeivel a rácok életét is befolyásolta. Június 4-én – megemlékezve nemzeti tragédiánk évfordulójáról – Ercsiben a rác hagyományőrzők a nemzeti összetartozásra hívják fel táncukkal a figyelmet.