Az ifjú fotós, Kunsági Kinga képei lepték el a tordasi művelődési házat

A HMH kulturális menedzsere és megbízott igazgatója, Éger László asszisztensével, Fazekasné Domak Anikóval közösen azon dolgozik, hogy a fiatalok otthonra találjanak Tordason. Az általa vezetett kultúrház nagy figyelmet fordít a fiatal tehetségek felkarolására, gondozására. Nyár elején például megalakult a helyi ifjúsági klub is a településen, ezzel is igyekezve megszólítani a helyi fiatalokat, és bevonzani őket egy közösség kulturális világába. Ezenfelül emlékezhetünk a hatalmas sikert arató, a tehetségkutató Ki mit tud? mintájára életre hívott II. Tordasi Hangya Fesztiválra, melynek keretében a karantén ideje alatt számos fiatal művészpalánta mutathatta meg tehetségét az országhatáron innen és túl.

A díjazottak között volt az a Kunsági Kinga is, akit közelebbről is megismerhettek az érdeklődők pénteken: hangulatos naplementék, egymást szerető emberek és állatok, valamint oldtimer autók mind-mind megtalálhatók voltak a különleges fotókiállításán. Képei segítségével a látogatók bepillantást nyerhettek a tordasi lány privát szférájába és különleges látásmódjába. Kinga saját magát nemes egyszerűséggel különcként írta le a kortársaihoz képest beszélgetésünk során, hiszen amíg ők buliztak, ő kirándult, és a természet lágy ölén igyekezett kikapcsolódni. Bevallottan az élet nagy csodálója, s ez a tény visszaköszönt képeiről is. A legfőbb célja, hogy az alanyt legjobb oldaláról mutassa meg, azonban ez nem megy a legtöbbször egyik pillanatról a másikra. Ahogy ő fogalmazott, sokszor többórás munkával és pontos tervezéssel jár, hogy egy fotó elérje a kívánt hatást, és pontosan azt az érzést keltse a nézőben, ahogy a fotós megálmodta. Lapunk megkeresésére elmondta, hogy még így, pár nappal a kiállítás után is eufória fogja el, ha rágondol.

– Központi helyként tekintek Tordasra. Bevallom, egy picit elérzékenyültem, hogy létrejöhetett a Képeim című kiállítás Bödő Viktória fotóművész és Szabó Dávid zongoraművész közreműködésével, aki olyan zenei aláfestést komponált, amely tökéletesen illet az esemény hangulatához. Hihetetlen érzés volt, hogy ennyien eljöttek, és mindenkinek volt hozzám egy-egy kedves szava. Nagy köszönettel tartozom az intézmény vezetőinek, akik gondoltak rám, s így lehetőségem nyílt visszatérni a Hangya Művelődési Ház falai közé, ahol minden kezdődött. Itt szerettem bele a fotózásba, és innen kerültem Székesfehérvárra, a Gor­sium Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium fotográfus és fotótermék-kereskedő szakára. Annyi titkot még elárulhatok, hogy a kiállításnak lesz folytatása, és más településen vagy akár településeken is láthatók lesznek a műveim. Addig is igyekszem nyitott szemmel járni és újabb különlegességeket lencsevégre kapni – nyilatkozta Kunsági Kinga, akinek a fotózás lelki támaszt nyújt az életében, és sok nehézségen segítette már átlendülni.