Csoóri Sándor nevét vette fel a zámolyi művelődési ház

Mindkét jeles, elhunyt személyiségnek évfordulója volt tavaly, 2020-ban: Csoóri 90, Csanádi pedig 100 évvel azelőtt született. Akkor szerették volna hát megrendezni a Csanádi Imre 100 – Csoóri Sándor 90 című emlékülést, ám ez a járvány miatt másfél évet váratott magára, szombaton tartották meg az ünnepi alkalmat, névadóval egybekötve. A fő út melletti művelődési házat – amelyet mostanság közösségi térként emlegetnek – Csoóri Sándorról nevezték el. Az önkormányzat és több irodalmi szervezet által rendezett emlékülés előtt eme intézménynél gyűltek össze az érdeklődők, valamint a költők hozzátartozói, köztük Csoóri özvegye, Balogh Júlia és özvegy Csanádi Imréné

A névadó a helyi kötődésű Kákics zenekar muzsikájával, valamint szavalattal kezdődött. A zenekar vezetője, Tárnok Ákos elmondta: a közönség zámolyi dallamokat hallhat, amelyek Vargyas Lajos gyűjtéséből származnak, akit Csoóri Sándor hívott el annak idején a faluba.

Ezután Sallai Mihály polgármester mondott köszöntőt, illetve felidézte, hogy az önkormányzati testület 2020 márciusában határozott arról: az 1930. február 3-án született költő tiszteletére Csoóri Sándorról nevezik el a művelődési házat. (Csanádi Imre nevét az általános iskola vette fel korábban – a szerk.) A polgármester röviden felidézte az életutat, és köszönetét fejezte ki azért, hogy sor kerülhet a névadóra.

Ezután helyi gyerekek szavalattal és virággal köszöntötték Balogh Júliát, akinek a polgármester átadta a névadásról szóló önkormányzati határozat kivonatát. Az özvegy a falu első emberével együtt leplezte le bent a Csoóri-emlékfalat, amelyen egy dombormű látható a költőről, valamint az életpályája is olvasható röviden. A falnál koszorút helyezett el Balogh Júlia, Sallai Mihály és Törő Gábor országgyűlési képviselő, valamint a családtagok.

Végül Oravecki Attila plébános helyettes szentelte fel az emlékfalat, majd Gunyits Ottó református lelkész szavai zárták az ünnepséget.

A résztvevők ezután átvonulhattak a református templomba, ahol a Csoóri Sándor Társaság elnöke, Bakonyi István vezetésével megkezdődött a két költő tiszteletére rendezett emlékülés, amelyen több érdekes előadás hangzott el az életművek kapcsán.

Gróh Gáspár irodalomtörténész, az In memoriam Csoóri Sándor című kötet szerkesztője Dózsa-dráma? – Csoóri Sándor sorsfordító forgatókönyve címmel beszélt arról a filmről, amelynek megvalósulásában a költő is közreműködött. Kiderült például, hogy az erdélyi forgatás különleges élmény volt Csoórinak, aki ekkor ismerkedhetett meg igazán az ott élők életével.

Lukács László néprajzkutató – aki egyébként maga is Zámoly szülötte és díszpolgára – a költő és a néprajzi forradalom témában adott elő. Lángi Péter Csanádi Imre Húzd rá cigány! című versét elemezte. Saitos Lajos Észtek, finnek, svédek. Csanádi Imre és Csoóri Sándor műfordításai címmel beszélt, Káliz Sajtos József pedig a nyelvész szempontjából közelített, amikor az ősszavakat, költői képeket vizsgálta Csoóri Sándor műveiben.