2021.11.27. 16:55
Nemes légkörben adott elő Pilinszky János a gyerekek között negyven évvel ezelőtt
Bakonyi István 1981. március 27-én tudósított a Fejér Megyei Hírlapban arról, hogy nyolcadik osztályosok látták vendégül Pilinszkyt. Ez volt a költő utolsó rendhagyó irodalomórája.
Forrás: Szebeni András
Takács Imre, Kalász Márton és Sobor Antal után legutóbb Pilinszky János Kossuth-díjas költő tartott a székesfehérvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában rendhagyó irodalomórát. A Rákóczi-hét eseménysorozata keretében a nyolcadik osztályosok irodalmi szakköre látta vendégül nyitott foglalkozás keretében.
Mit adhat a gyerekeknek az a költő, aki a líra gondolati mélységeit nyújtja olvasóinak, s elvont világa nem jelent mindenkinek közvetlenül földolgozandó esztétikai élményt? Ez a kérdés is fölmerülhetett a találkozó előtt. Hiszen Pilinszky János alapvető élménye a második világháború, a század „botránya”, az a történelmi sokk, melyben „valamennyien otthontalanokká váltunk, s maga a közös tragédia lett egyetemes otthonunk”. Erkölcs, felelősségtudat, nyelvi pontosság, művészi tömörség és filozofikum – néhány kulcsfogalom lírája jobb megértéséhez.
S az irodalmi délután eloszlatott minden esetleges aggodalmat. Két versével gyorsan meg tudta teremteni a nemes légkört, mely a költészet legtisztább szféráiból áradt: a Harbach 1944 és a Francia fogoly döbbenete volt a kezdet. „Mert fogadásukra már készen, akár egy megnyíló karám, kapuit vadul széttaszítva sarkig kitárult a halál.’’ Akik túl vannak már a Radnóti-élményen, azok számára sokat mondhattak ezek a sorok.
Az előadónak is kiváló Pilinszky ezután nem saját verseiből válogatott. Olyan művekkel folytatta a programot, melyek negyedikes gimnazista korában az önképzőkörben döbbentették rá arra, hogy mi is az a költészet, és döntő hatással voltak pályája alakulására, s hallhatóak lesznek azon a hanglemezen is, melynek anyagát más költők műveiből állította össze. Így hallhatták a gyerekek William Blake A tigris, Edgar Allen Poe A holló és Vörösmarty Mihály Előszó című költeményét. És Pilinszky versmondása ezúttal páratlan élmény volt. Sajátosan finom hangsúlyos drámaiság, azon találkozások egyike, amikor a költő is hitelesen mondja a verset, s olyan feszültséget teremt, mely utánozhatatlan.