A zámolyi határ a versekben

Hol voltak az Írtások, a Kopolyás Förtés, a Barackos, az Újszőlők, és vajon honnan figyelve írta Fészek című versében Csanádi, hogy „Piheg édesdeden ez a gigászi fészek. / Lenn, nagy dérdurral és oda se az egésznek, / rakottan küszködik egy kis konok vonat”? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnának azok, akik részt vennének a jövő év elejére tervezett beszélgetésen.

– Vagyunk még néhányan, akik személyesen ismertük a két költőt és néhány hozzátartozójukat, illetve azonosítani tudjuk a versekben szereplő zámolyi helyeket, sőt értjük, s megkockáztatom, el is tudjuk mondani ezen költemények keletkezésének lehetséges okait is. Azt hiszem, az én korosztályom, vagyis a 70 évesek és a még élő idősebbek az utolsók, akik ezeket ismerik – mondta a kezdeményezés ötletgazdája, Cseh Sándor, aki jól emlékszik Csoóri Sándor édesanyjára, az Anyám szavai és az Anyám fekete rózsa című versekben is megjelenő Juli nénire is. Azt mondja, tényleg mindig sokat aggódott, amikor Sándor messzi vidékekre utazott, pláne, ha repülőre ült.

Cseh Sándor azt is elárulta, korábban volt már egy hasonló kezdeményezése. Ak­kor azt találta ki, járják körbe a falu határát, és a verseket olvasva keressék fel az azokban szereplő konkrét helyeket. Még abban is megállapodtak Csanádi Imre lányával, hogy ő is részt vesz ezen a vers­kiránduláson. Az elkép­zelést azonban tavaly a járvány meghiúsította.

– Annak idején nem egy tagban volt a parasztoknak földjük, hanem szerte-széjjel, több határrészben. Én is sokat jártam apámmal a földjeink között, így ismertem meg a zámolyi határt. A történetüket pedig részben Szabó István tanítótól tanultam, akivel sokat kirándultunk a környéken, részben meg a helyi termelőszövetkezetben az ott dolgozó öregektől hallottam, akikkel középiskolás koromban a nyári munkák során sok időt töltöttem együtt – árulta el Cseh Sándor, aki mostani ötletét megosztotta Csanádi Imre unokahúgával is. Abban maradtak, januárban visszatérnek a témára, és akkor pontosítják a részleteket és a lebonyolítás módját, hiszen az is előfordulhat, hogy a járványhelyzet csak arra ad majd lehetőséget, hogy online formában valósítsák meg a beszélgetést.

A Csoóri–Csanádi-versekhez kötődő információ továbbadása nem mellesleg a Zámoly történetével foglalkozó, illetve a zámolyi történéseket összegyűjtő nagyobb lélegzetű munka részének tekinthető. Ebben Cseh Sándor is tevőlegesen részt vesz: hosszú évek óta rögzít idős zámolyiakkal folytatott beszélgetéseket, amelyekben számos helytörténeti vagy éppen néprajzi jellegű érdekesség hangzik el. A cél, ahogy a versek esetében is, az ismeretek megőrzése és átadása a fiatalabb korosztálynak.