Vízkeresztkor végződik a régi, veszi kezdetét az új

Az alsó tagozatos olvasókönyvek és az újra kiadott szép népmesei könyvek is ellensúlyozni igyekeznek az idegen hatásokat. A filmek, a modern zenei irányzatok, az internet révén a nagy nemzetek, főként az angolszász kultúra elemei szövik át mindennapjainkat, s még jó, ha nem a semmi, a dekadencia és az értékelutasító üresség veszi birtokba a fiatalok, de az idősebbek lelkét is. Minden nép szokása szép, innen nézvést akkor is, ha nem keresztény természetesen. De saját népünk gazdag hagyományvilágát csak mi tudjuk megtartani a zuhanás elől. Botcsinálta moralizmusba dehogy kezdenék, a vízkereszt magyar népszokásairól kerestem olvasnivalót, s bőségesen találtam, hála Istennek és a magyar néprajzi irodalomnak.

A feldíszített karácsonyfát általában vízkeresztkor bontják le, s a szó is beszédes: Krisztus urunkat e napon keresztelte meg Szent János a Jordán vizében. De mennyi népszokás kötődik a karácsony utáni évkezdéshez, az ünnep fényében és emlékében még kis ideig! Letehetetlen könyv az olvasmányos, négykötetes „A magyarság néprajza” még a háború előttről. Szendrey Zsigmond a Jeles napok fejezetében sorolja a népszokásokat, s bennük tetten érhetők a pogány idők mélyéről, s hitét, vallását a templomi fegyelmezettségnél mélyebben megélő egyszerű emberek életörömének megnyilvánulásai. Babonák és imádságok, ráolvasások és hiszekegy, Krisztus urunk szeretete és bajelhárító vajákolások. 

Népszokások. Az Újév „jóslásai is jórészt az „első”-höz kapcsolódó történések szimbolikus kikövetkeztetései a szerencsére, termésre, egészségre, halálra, de főleg a leány férjhezmenetelére. Ez utóbbiak közül csak az általánosan ismertekre hivatkozunk: az ólomöntés, galuskafőzés, almahéjdobás, szöszrázás, papírcsillagvágás, papucsdobás, kerítéskaró-olvasás, disznóólrúgás…” – így Szendrey. A disznóólrúgás parádés újévi cselekmény lehetett a vérbő legényektől! Nagyon lehet szeretni az ilyen ártatlan bumfordiságokat a magyar néprajz kifogyhatatlan kincsestárából. S el ne feledjem a rongyosra olvasott Szép napunk támadt című háromkötetes kiadvány Fejér megyei népszokások címet viselő kötetét Gelencsér József és Lukács László tollából. Belelapozunk, s abba nem hagyjuk, oly színes, érdekes.

A vízkereszt tehát, amit Háromkirályok ünnepének is mondanak, jó évkezdés. „Vízköröszt… a Krisztust meglátogató napkeleti bölcsekre vagyis királyokra, Gáspárra, Menyhértre és Boldizsárra, továbbá Jézus megkeresztelésére emlékezett e napon a katolikus egyház”… írja Gelencsér József.

Ma is megszentelik a házat, s az ajtó fölé írják a G (van, ahol C-t írnak) +M+B kezdőbetűket az évszámmal: 2022. Lukács László a csóriak házszenteléséről idézi: „Régen a pap a kántorral bement minden katolikus házhoz. Ott imádkozott és szenteltvizet hintett szét.” A protestánsok csillagot rajzoltak a szemöldökfára, ha kívánságra ők is szenteltek, de szenteltvíz ugye, csak a katolikusoknál volt (van). S mi mindenre jó lehetett! Vihar s gonosz ellen, betegség, tűz- és vízkár ellen, kelésekre is ajánlott, s a legelszántabbak még bele is kortyintottak otthon. „Vízkereszt vagy Háromkirályok a karácsonyi ünnepkör zárónapja, s vele kezdődik a farsang. Még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességeket. Délben és este vígan folyik a lakmározás és a vendégeskedés” – írja Szendrey.

S biztos, ami biztos. Házszentelés után a disznóólrúgásról és a papucsdobásról el ne feledkezzünk! Elvégre kezdődik a farsang.

Van, ahol ma kezdődik csak karácsony ünnepe

A szerb nemzetiségi önkormányzat karácsonyi vecsernyét és szent liturgiát hirdet a Rác utcai szerb ortodox templomban. Olvassa tovább cikkünket IDE kattintva!