Kastélyon innen és túl: Kötetlen beszélgetés gróf Nádasdy Borbálával

– Egyik alkalommal, már nem tudom, hol, azt kérdezték tőlem: szoktunk-e teázni a kastélyban. Hogyne, válaszoltam füllentve, de aztán rögtön hozzá is tettem: gyereklányként eszünk ágában sem volt. Amikor Lepsényből megérkeztünk a rokonsághoz Ladányba, futottunk a nővéremmel azonnal a tóra, fürödni az unokatestvérekkel – a közvetlen hangvétel végig jellemző volt Borbála asszonyra, szó esett egyebek között a délután folyamán a családjáról, múltról és jelenről, a műveiről.

Az új életre kelt nádasdladányi kastélyról örömmel és hálával beszélt, a köszönet hangján, kiemelve a nemzet felelősségét. „Őseink hite, a jövő reménye!” – nem véletlen, hogy 2018-ban Nádasdy Borbála ezt az örök érvényű feliratot helyezte el az időkapszulában a Nádasdy-kastély felújításának alapkőletétele alkalmából.

A jelmondat első apostoli királyunk, Szent István hitvese, Boldog Gizella veszprémi kápolnájának oltárán olvasható, és jól tükrözi Borbála asszony hitvallását. Jog- és birtokfosztás, társadalmi megbélyegzés, megaláztatás és az emigráció sújtotta őt, melyek után mégis képes volt újra felépíteni az életét, és jelentős sikereket elérnie nemzettudatának, kitartásának és életszeretetének köszönhetően.

– Az első könyvem (Zagolni zabad?) 14 éve íródott, aztán írtam még öt könyvet (A szabadság zaga; Maradni zabad!, Ízes élet; Úton-útfélen; Asszonyszerelem, asszonysors). Most készül a hetedik. A nyáron jelenik meg, az ünnepi könyvhéten, és a Nádasdy famíliáról, édesapámról és unokatestvéreimről, a közelmúlt és a jelenkor történéseiről szól. És szándékaim szerint a nemzedékünk helytállásról.

Gróf Nádasdy Pál és felesége, Augner Antónia Lepsényben élt és gazdálkodott a második világháború előtt. A grófkisasszony gyermekkora hamar tovatűnt. A család először az alsóperei vadászházban húzódott meg, majd a kitelepítés Balatonalmádiba űzte őket. A 17 éves lányt 1956 tragédiája nagy kalandra vezérelte.

Nádasdy Borbála végül 58 év emigrációt követően 2015-ben költözött vissza Franciaországból Magyarországra. Az alsóperei temetőbe vezető út neki a végtelenséget jelenti, a 96 éves Magdussal (aki egykor náluk szolgált) való beszélgetések pedig az örökkévalóságot!