Kovács Sándor munkája került elő a Béke étterem felújítása során

Megszépült a Béke presszó címmel jelent meg egy hír a Dunaújvárosi Hírlap 1976. december 3-án megjelent számában. Az alábbiakban idézzük az akkor megjelent írást: „Szerdán délután nyitották meg az átalakított Béke presszót. Mint Priskin Béla, az átalakítás egyik irányítója elmondta, a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat több mint százezer forintot fordított a presszó korszerűsítésére és szebbé tételére. Új pult, térelválasztó, műbőr kárpitozás és az igen ízléses ülőbútorok teszik hangulatossá az átalakított üzletet, amelynek egyik falát Kovács Sándor kerámiája díszíti.” 

Kovács Sándor nagyméretű, mintegy 8x2 méteres alkotását a közelmúltban találták meg a Béke presszó felújításán dolgozó szakemberek. 

A hiányos, és számos ponton sérült alkotást már megvizsgálta Dunaújváros főépítésze, Szabó Imre és az Intercisa Múzeum munkatársa, Nagyné Hodik Mónika is. 

Lapunk munkatársai e hét elején – a tulajdonos jóváhagyásával és jelenlétében – is szemlézték Kovács Sándor alkotását. A bejáráson ott volt a város Munkácsy-díjas alkotója, Friedrich Ferenc szobrász is: – Kisebb csoda, hogy Kovács Ferenc alkotása így és ebben a formában megmaradt, ám úgy vélem, anno az alkotó inkább egyfajta díszítésnek szánta, mint egy önálló műalkotásnak. Nem hinném, hogy zsűrizték volna a művet, ám így is érdemes lenne megmenteni. Remélhetőleg mindezt a jelenlegi tulajdonos és a bérlő is így gondolja. 

Lapunk megtudta, a jelenlegi bérlő nem zárkózik el attól, hogy megtartja Kovács Sándor – még megmaradt – alkotását, így annak környékén most nem dolgoznak a szakemberek. 

Számos újvárosi alkotót, művészetpártolót felkerestünk, ám Kovács Sándor ezen alkotására nem emlékeztek. 

– A Béke presszó épület­együttesét tekintve lehet helytörténeti jelentősége ennek a munkának – tette hozzá lapunknak Friedrich Ferenc. 

Kovács Sándor alkotásában igazi vasműs alapanyagokkal dolgozott. Mint arra az Intercisa Múzeum szakembere, Hodik Mónika felhívta a figyelmet, viszonylag egyszerű szimbólumrendszert használt: a lenti sáv a Dunát jelzi, amíg két különálló motívum a várost és a vasműt. Sajnos van egy nagyobb hiányjel is, hiszen közel fél négyzetméteres terület elkopott, eltűnt, megsemmisült. Ezen alkotással szemközt is található egy hiányjel, úgy sejthető, talán ez lehetett Kovács Sándor munkájának egyfajta párja.