2022.05.15. 20:00
Botos József élete a néptánc jegyében telt: Pesovár Ernő Emlékplakettet vehetett át
Botos József élete a tánc, a néptánc jegyében telt, telik. Az aktív táncos, koreográfus évek, a vezetőként betöltött szerepek után jó ideje a tánctörténet rögzítésének szenteli az idejét. Tevékenységéért a tánc világnapján Pesovár Ernő Emlékplakettet vehetett át.
Botos József az országos néptáncmozgalom meghatározó egyénisége, a Pesovár-emlékplakett szerint is. Képünk a Táncházban készült
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
A jelentős elismerést a Nyugat-Magyarországi Néptáncszövetség képviseletében adták át az Alba Regia Táncegyüttes gáláján, ezzel nagy örömet okozva a díjazottnak. Hiszen Botos József, aki vagy hatvan évet töltött a néptánc, a folklór szolgálatában, egyik mesterének tekinti a Kossuth-díjas Pesovár Ernő néprajzkutatót (akinek testvére volt Pesovár Ferenc néprajzkutató, aki 1957-től 1983-ig dolgozott a fehérvári Szent István Király Múzeum elődintézményében). Tizenhat éves volt, amikor először találkoztak, majd később a néprajzkutató volt az, akinek köszönhetően ő is felfigyelt és megismerte a Kárpát-medence tájegységeinek táncdialektusait.
Ettől kezdve az újítók közé tartozott, akik a korábbi, „csinált”, kitalált táncok után visszahozták az emberek és Fehérvár életébe a nép táncát. Botos József az elmúlt években tud több időt szánni arra, hogy írásban rögzítse gondolatait, illetve a tánc kapcsán végzett kutatásainak eredményeit. Az NKA támogatásával napvilágot láthatott eddig a „Táncok az időben” sorozat több kötete az őskortól az 1900-as évekig. Összesen hatvannégy téma feldolgozását tervezi, és elég jól halad a munkával. Dolgozik azonban azon is, hogy összefoglalja az egykor általa vezetett Fejér Megyei Népi Együttes (ma az Európa-díjas Alba Regia Táncegyüttes) működésének a város művelődéstörténetére tett hatását. Dolga tehát bőven van most is, hetvennyolc éve ellenére. Botos József a székesfehérvári Táncház vezetője volt, kitalálta és húsz évig igazgatta a Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivált, közben megalapította az Alba Regia Művészeti Iskolát, illetve a tánccsoport mögött álló Alba Regia Táncegyesületet is, és ez utóbbit szintén húsz évig vezette.
Mindebből hetvenéves kora körül vett vissza, illetve időközben átadta a feladatokat az általa is kinevelt, kiváló utódoknak. Ahogy átvettük az életpálya egy-egy fontos állomását, kiderült: nagyon sokat kellett küzdeni mindazért, ami most olyan egyértelműnek tűnik az Alba Regia Táncegyüttes és székhelye, illetve a fehérvári néptáncélet és a népzene oktatása kapcsán. Eleve kezdődött azzal, amikor József koreográfusként, az első hivatalos végzettséggel rendelkező néptáncpedagógusok egyikeként oktatni kezdett az 1960-as években, méghozzá a már említett új szellemiség jegyében. Aztán magának a Táncháznak a létrehozása sem volt kis feladat: amikor az egyházhoz viszszakerült a korábbi otthonuk, a Fejér Megyei Művelődési Központ (ma Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház), új helyszínt kellett keresni.
A Malom utcai épületet Botos József és Kovács György címzetes igazgató álmodta és terveztette meg, a létrejötte pedig támogatásoknak volt köszönhető. Rengeteget kellett kilincselni, így végül megkaphatták a telket. A táncosok közül is sokan dolgoztak az építésen, a berendezésen, mindenki hozzátette a magáét. A Táncházat azóta is maguktól tartják fenn, egyebek mellett ennek érdekében is hozták létre 2003-ban az Alba Regia Alapfokú Művészetoktatási Intézményt (ma Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola). Illetve, ahogy egyre többen tanultak néptáncot, egyre nőtt az igény a színvonalas oktatásra, amelyet aztán iskolai keretek közé rendeztek. Ez sem ment egészen könnyen, voltak, akik hátráltatni akarták a folyamatot, ám József és társai kitartása meghozta a gyümölcsét. Így jó ideje már óvodás kortól el lehet sajátítani az Alba Regia berkein belül a magyar néptáncot.
Óriási ötlet volt és hamar sikeres lett az 1996-ban útjára indított Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál, amelyet azóta is minden augusztusban megrendeznek. Ezt szintén Botos József találta ki. A külföldi fellépések tapasztalatai alapján is szerette volna, ha a világ színes táncéletét megismernék a fehérváriak. Kezdettől fogva az volt a cél, hogy színvonalas külföldi együtteseket szerepeltessenek – ez a gyakorlat az elmúlt két évben, a pandémia miatt megváltozott, de a fesztivál „atyja” reméli, hogy nem véglegesen. Hiszen mégiscsak jó volna a nemzetközi értékeket is megmutatni a magyar mellett.
Botos József szinte az egész világot bejárta a táncegyüttessel. Számtalan fontos és jó emléket őriz, sok tapasztalattal gazdagodott. Sikerek is voltak bőven, és ezeknek is köszönhető, hogy végig tudott hinni az együttesben, és mindabban, amit hozzá kapcsolódva kitalált. Honnan volt kitartása a nehézségek ellenére is? Mint fogalmazott, amellett, hogy jöttek a sikerek és folyamatosan nevelték ki az utánpótlást, a szakembereket, ami megerősítette, eléggé tud hinni az igazában. Ezt a hosszan kifejtett és a mai napig aktív pályafutást, tevékenységet díjazták a Pesovár Ernő Emlékéremmel, amelyet a néptáncörökség gyűjtésében, kutatásában, átörökítésében és művészi feldolgozásában tett erőfeszítésekért adnak. Botos József tovább dolgozik tánctörténeti írásain, és közben természetesen jelen van az Alba Regia Táncegyüttes fontosabb eseményein is.