Klímaváltozás – avagy mire számíthatunk?

Mi okozza a klímaváltozást, mi áll a háttérben, milyen komplex fizikai, kémiai rendszernek az eredménye gyakorlatilag ez a jelenség? 
Milyen múltbeli események, jelenlegi folyamatok, illetve mik várhatók rövid időn belül a jövőben, mi várható az előrejelzések, szimulációk alapján?

– Először is tudnunk kell, hogy az éghajlati rendszer egy rendkívül bonyolult fizikai rendszer. Nagyon sok minden kapcsolatban áll nagyon sok mindennel, mindent a nap fog irányítani. Ha nem lenne nap, akkor nem lenne éghajlat a Földön – fejti ki Kovács Erik.

A jelenkori éghajlatváltozás, az éghajlat tartós és jelentős mértékű változását jelenti, helyi vagy globális szinten. A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, csapadékra, széljárásra. Az emberi tevékenység fel tudja gyorsítani a klímaváltozást, de le is tudja lassítani.

Az ipari korszak kezdete óta, az emberi tevékenység közel 59 százalékkal növelte a CO2-koncentrációját, a kutató szerint ez több, mint ami természetesen megtörtént 20 ezer éves periódus alatt.

– Mint minden éghajlati változás, hordozza a szélsőségeket. A légköri események által kiváltott extremitások 22 százalékkal nőttek globálisan 10 év alatt, Európában közel 40 százalékkal. Szárazságok, aszály által sújtott területek növekedése, melegebb és gyakoribb forró napok és trópusi éjszakák, a szárazföldek nagy részén hőhullámok, nagy csapadékot adó események, árvizek, az intenzív trópusi ciklonok aktivitása nő.

Számuk előreláthatólag nem változik, de a hármas kategóriájú erősséget gyorsabban érik el. A hőtágulás miatt trópusi vizeken megemelkedik a tengerszint. A mérsékelt övi nyugati szelek erősödése lesz jellemző és növekvő viharciklonszám. Extrém hideg telek Észak-Amerikában és extrém enyhe telek várhatók majd ­Európában.

A növekvő hőmérséklet, a csapadék változása régiónként változó lesz.

Hazánkban 2100-ra jellemző lesz az átlaghőmérséklet megnövekedése és az extrém hőség. A hideg időszakok száma viszont csökken. Az átlag­csapadékban változás nem következik be, de az árvizek száma a nyugati és a keleti országrészben növekedni fog. Az alföldi területeken mérsékelten csökkenhet. Nagy csapadék, villámárvizek lesznek majd jellemzőbbek.

Kevesebb hóval számolhatunk, a nyarak melegebbek lesznek, a telek pedig eny­hébbek.