Újabb értékek mentén született kötet Bakonyi Istvántól

Sobor Antal, Saitos Lajos, Balázs F. Attila, Gáspár Ferenc, Schmöltz Margit, Gál Csaba, Gellén-Miklós Gábor, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor – csupán néhány azon írók, költők közül, akikről tanulmányok vagy kritikák szerepelnek a székesfehérvári irodalomtörténész, Bakonyi István legfrissebb kötetében. Látható: vannak már elhunyt és még élő, klasszikusnak számító és kortárs szerzők is a felsoroltak között, és ez igaz az egész könyvre.

A bemutatón a Bakonyival hosszú ideje jó barátságot ápoló Cserta Gábor zenélt és énekelt zenésztársával, Takács Lászlóval. Kezdésként egy Vörösmarty-vers hangzott el, utalásként arra, hogy a könyv első felében több szöveg is foglalkozik a jeles költő drámáival. Mint később Bakonyi fogalmazott: a nagyon elismert és kedvelt Csongor és Tünde mellett azért vannak még említésre méltó drámák az életműben, így például a Czillei és Hunyadiak vagy a Salamon király kapcsán is olvashatunk gondolatokat.

Az eseményen – amelynek házigazdája a ház igazgatója, Jakubek Tiborné Ágnes volt – Lehrner Zsolt alpolgármester mondott köszöntőt, amelyben méltatta az irodalomtörténész eddigi életművét, és személyes kapcsolódásairól, olvasmányélményeiről is beszélt például a Bakonyi által írt naplósorozat kapcsán. Majd Péntek Imre költő vette át a szót, akivel szintén több évtizedes barátság köti össze a szerzőt (annak idején együtt kezdtek dolgozni az egykori fehérvári Árgus című lapnál, amelynek Péntek a főszerkesztője, Bakonyi a helyettese volt). Kifejezte, hogy amíg Zalaegerszegen élt, addig is követte a székesfehérvári irodalmi élet eseményeit és Bakonyi tevékenységét, amelynek mindig is jellemzője volt az értékek felmutatása, ideológiától függetlenül. Ez nagyon előnyös hozzáállás, az olvasó pedig csak gazdagodhat általa, hiszen kell valaki, aki ért ahhoz, hogy megmondja: ez vagy az az írói teljesítmény milyen. Az értékelvűség mindennél fontosabb, és ezt Bakonyi István hitelesen képviseli. Kritikái, biztatása nagyszerű, sokat számít az íróknak, költőknek. S az is nagy érték, hogy Bakonyit ennyien elfogadják, kedvelik – tette hozzá Péntek Imre.

Maga a szerző (aki már harmincnyolc kötettel rendelkezik) elmondta: nyugdíjas, így ráér írni. Vörösmartyval korábban is foglalkozott, de itt is szerette volna felmutatni, mennyi tartalmas műve van még. Petőfi Sándor a bicentenárium kapcsán került bele a kötetbe, és bizony minden említett költő kötődik valahogyan Székesfehérvárhoz. Ugyanakkor határon túli szerzők – például Bencze Lajos, Fellinger Károly – is szerepelnek, akik szintén ellátogatnak időnként a városba. Bakonyi István felsorolta azokat az alkotókat, akik jelen voltak az esten, és külön kiemelte a borítóhoz felhasznált festmény alkotóját, Pék Eszter Annát. Szóba került aztán még a 2006-ban elhunyt sárkeresztúri származású Bella István költő neve is, aki nyelvteremtő erejéről volt híres.

Az olvasó összesen körülbelül harminc író, költő munkásságával vagy annak egy-egy szeletével ismerkedhet meg a kötet által.

Az estet szintén Cserta Gáborék zárták zenével: az idén elhunyt Saitos Lajos költő Por Isten szemében című versét adták elő, emlékeztetve egy szintén idén elhunyt irodalombarát hölgyre is.