AZ ÚJ KENYÉR

A testéből a test,
véréből az élet,
fogantatik új magból
évről évre.

Telik 
s bomlik a kéve.
Ki újszülött, ki már    
a javát megette.
Az egyetlen igazság,
mit, felezni is
lehet!

Mindennapi!
Kínzó éhet csillapít,
belseje és héja. Éltet
ízes rozsdakaréja,
értelem s munka
feszülete!

Vándor
tarisznyájából
ha kél, - maga a Nap!
Ki kukából szedi, 
ki oda dobja. Csontváz
kisgyermek sírva kéri,
király a koldusnak
megígéri!
    
Egy nagy
aranycipó a faágon.
Most a Mindenből
csak anyámat citálom,
ki szívére emeli,
keresztet ír rá,
s megszegi