Körbeölelt Himnusz címmel nyílt vándorkiállítás a Királykút Emlékházban

Megtelt érdeklődőkkel a Királykút Emlékház augusztus 13-án este. A Hímezz Magyarra Alapítvány szervezésében Dévai-Nagy Kamilla előadóművész, Csókay András idegsebész és Petrányi-Szöőr Anna kuratóriumi elnök érkezett Székesfehérvárra, hogy egy kiállításmegnyitó keretében felelevenítsék a Himnusz megzenésítésének történetét.

A megnyitott tárlat installációja egy vándorkiállítás, amelyen Árvai Erzsébet matyó népi hímző és Kovács Szabolcs matyó bútorfestő munkáiból kaphattak ízelítőt az érdeklődők. A Királykúton csak az előadás napján láthatták a matyó népi hímzéssel keretezett táblákat, ugyanis a tárlatnak a Karsai Alba Kft adott otthont egy teljes hónapon át.

– A Bethlen Gábor Alapítvány támogatásának köszönhetően tudtuk elhozni Fehérvárra a Körbeölelt Himnusz elnevezésű kiállításunkat. A magyarok fejlődéstörténete végighúzódik a nemzeti imádságunkban, többek között ez adta az apropóját a tárlatnak, amit már bemutattuk Debrecenben, Mátészalkán, Somogyváron és Szingapúrban is, és így jöttünk most ide, Székesfehérvárra. Fontos tudni, hogy a himnusz pályázatot 1844-ben írta ki Bartay András, a Nemzeti Színház akkori igazgatója. Mint azt már tudjuk, a győztes Erkel Ferenc lett, ugyanakkor mások is beadták a pályaműveiket, többek között Egressy Béni is. Így történhetett az, hogy neki is van himnusza, és nem csak szózata, és ez fordítva is igaz, hiszen Erkel Ferencnek sem kizárólag himnusza van, hanem szózata is – mondta a Hímezz Magyarra Alapítvány kuratóriumi elnöke, Petrányi-Szöőr Anna.

A különleges ünnepi esten a matyó hímzésekkel körbeölelt himnuszok gyűrűjében Dévai Nagy Kamilla el is énekelte a nem győztes pályaműveket. De nem ez volt az egyetlen előadás a Királykút Emlékházban. A vendégek kötött ott ült Csókay András idegsebész főorvos is, a „Krisztus, a tudomány megváltója” elnevezésű bizonyságtétel sorozat elindítója is, aki a himnuszok szakralitásáról beszélt. De jelen volt Budaházy Edda is, aki néprajzosként elemezte a kiállítási anyagot.

A nemzeti imádság és a matyó is 200 éves, ezért most volt igazán aktualitása annak, hogy párhuzamot vonjanak a szervezők a két fontos dolog, és azok keletkezése között. Mint megtudtuk, nem csak ezek között van párhuzam, hanem a kínai-maláj keverékkultúra és a matyó között is.

– Szingapúrban nagyon kedvelték a matyó mintákat. Azt tudjuk, hogy a magyaroknak van ázsiai közeledése, és ez egyre inkább domborodni látszik, hiszen vannak azonos vagy hasonló motívumok, ezért érdemes őket összehasonlítani. Jó példa erre a mindkét kultúrában megjelenő tulipán motívum, amire nagy figyelem fordult Szingapúrban – mondta Petrányi-Szöőr Anna.