Egy biztos: a szurkolásra nem lehet panasz az FKC-meccseken

A Sóstói Stadionban több mint két és fél évtizede ismert szurkolói csoport tagjai január elején, az Alba Fehérvár–Vác női kézilabda bajnokin tették tiszteletüket. Nem csak egyszeri látogatás volt, a drukkerek azóta is ott vannak a tribünön, ráadásul nem csak a hazai meccseken buzdítják teli torokból a lányokat, idegenbe is elkísérik őket. Ott voltak Siófokon is, valamint a Ferencváros és a Békéscsaba elleni otthoni derbin is. A lefújás után Májer Krisztináék első útja a szimpatizánsokhoz vezet, a játékosok megköszönik a támogatást. Nem vitás, a lelátón uralkodó hangulatnak komoly érdeme van a Fejér megyei hölgyek teljesítményében.

– A Videoton labdarúgó­csapatának szurkolói csoportját, az RBD-t, azaz a Red Blue Devils névre hallgató formációt közösen alapítottuk a barátaimmal 1992-ben, az eredeti felállásban negyvenen kezdtünk – mondja Izsay Donát, az ultracsoport egyik tagja. – Azóta látogattuk a Vidi meccseit, az utóbbi időszakban azonban távol maradunk, de reméljük, egyszer visszatérünk az új stadion lelátóira. Kerestük a lehetőséget, hogy az ultracsoportot együtt tartsuk, megbeszéléseket folytatunk az Alba Regia SC elnökével, Balássi Imrével, úgy döntöttünk, a folytatásban támogatjuk a lányokat a meccseken.

Izsay elmondta, az első, Vác elleni találkozón 15–20-an voltak a Köfémben – több drukkernek ez volt a premierje női kézimeccsen –, pár nappal később, Siófokon tovább emelkedett ez a szám, ami a Fradi és a Békéscsaba ellen a többszörösére növekedett.

– Kitűnő kikapcsolódás, remek közösségi élmény egy-egy kézis találkozó, a létszámunk az elmúlt hetekben megnégyszereződött, legutóbb, a csabaiak ellen már nyolcvanan voltunk. Én nem most látogattam ki először a Verseci útra, már 2005 májusában is ott voltam a jégcsarnokban, a Győri ETO ellen megnyert EHF Kupa-döntőn. Az elmúlt több mint másfél évtizedben megtekintettem pár mérkőzést, mindegyiken jól éreztem magam. Ezek a mostani derbik természetesen mások, nem pusztán ülök a lelátón, hanem a társaimmal szervezetten, teljes hangerővel biztatjuk a csajokat. Rendkívül befogadó a közeg, a csarnokban mindenki kedves és barátságos velünk. Korábban is volt B-közép a Köfémben, dobosokkal, akik immár velünk kiegészülve drukkolnak. A mellettünk, a szomszédos szektorban ülő nézők először furcsán néztek ránk, nem értették, mi ez a hangzavar, a lefújás után pedig a vállunkat veregették, megköszönték a szurkolást. Így tesznek a játékosok is minden mérkőzést követően, különösen jól esik, hogy a nyilatkozataikban kiemelik, sokat jelentett a támogatásunk. Mi is így érezzük, szerintünk hozzá tudunk tenni a csapat teljesítményéhez, valamint lényegesen jobb is a hangulat a kézimeccseken. Az biztos, hogy a szezon további részében ott leszünk az Alba FKC majd’ minden összecsapásán – reményeink szerint minél többen –, a folytatásról pedig majd egyeztetünk.