A tavalyi idényhez képest is előrelépne a DPASE

Dunaújvárosban ismét pattog a labda, lázasan folyik a felkészülés a harmadosztály 2019/2020-as kiírására. A legutóbb 4. helyen záró alakulat felkészülési menetrendje korábban kialakult már, amely többek között tartalmaz NB II-es ellenfeleket is a Siófok, a Tiszakécske és a Budaörs személyében – utóbbi együttessel szerdán 11 órakor, Pálhalmán csapnak össze. A felkészülésről, illetve a keret alakulásáról Lőrincz Emil, a dunaújvárosiak vezetőedzőjét kérdeztük.

Erős csapatokkal vívnak meg a nyár folyamán, mit szeretne viszontlátni a mérkőzéseken?

– Azt mindenféleképpen jónak tartom, hogy erősebb ellenfelekkel játszunk majd, hiszen így tudnak bizonyítani a játékosok. Ők is kaphatnak így egyfajta kontrollt, önkritikát. A csapattal kapcsolatban az a legfontosabb, hogy a tavaly egész évben ránk jellemző szervezettség, stabilitás a védelemben megmaradjon. Emellett amit látni szeretnék az az, hogy a megfelelő helyzetekben bátran futballozunk, azokat a taktikai elemeket használva, amiket megkérek a játékosoktól, és amit előtte begyakorlunk. Tavaly is bátran próbálkoztunk, így most azon dolgozunk, hogy hatékonyabbak legyünk az előző szezonhoz képest.

Több játékosról is kiderült már, hogy nem Dunaújvárosban folytatja majd, hogyan pótolják majd őket?

– Több komoly távozónk volt, főleg a támadószekcióból estek ki így többen. Volt, aki saját döntése alapján távozott, volt, aki nem, de ennek az osztálynak ez a rákfenéje, hogy ha vége a szezonnak, a játékos szabad akaratából dönthet, hogy mihez kezd a következő idényben. Ugyanakkor azon dolgozunk, hogy a távozók helyére olyan minőségű játékosokat igazoljunk, akik megfelelnek az elvárásainknak, és akikkel fejlődni tudunk.

Mire számít az új kiírásban, hogyan lehetne előrelépni az elmúlt idényhez képest?

– Egyelőre nem ismert, hogy mi lesz a besorolás, azaz kik kerülnek velünk egy csoportba. Annyi biztos, hogy a csapatnak ugyanaz a célkitűzése, mint tavaly: minden mérkőzést megnyerni. Egy találkozóhoz sem állunk oda úgy, hogy itt elég csak a döntetlen, vagy csak itt ne kapjunk ki, mindig úgy lépünk pályára, hogy nyerjünk – aztán majd meglátjuk, hogy mindez mire lesz elég. A tavalyi kiírásban két rendkívül erős szegedi csapat, és egy parádés őszt produkáló (13 mérkőzéses veretlenségi sorozat) Szentlőrinc mögött lettünk negyedikek, ami a realitásoknak megfelelt. Remélem, hogy idén ehhez képest előrébb tudunk majd végezni, de természetesen ezúttal is meghatározó lesz, hogy az egyes kluboknak milyen lehetőségekkel rendelkeznek.