Első NB I.-es meccsét játszotta a 18 éves kapus

– Régóta vágytam rá, hogy pályára léphessek a felnőttek között; nagyon szeretném megköszönni az edzőimnek, Deli Ritának és Sugár Tímeának, hogy ez most lehetővé tették nekem. Emiatt nagyon is izgultam a bemelegítés alatt, végig csak az járt a fejemben, hogy „Úristen, mi lesz, ha beállhatok?” – kezdte az élménybeszámolót a klub honlapján a január végén még csak a 18. életévét betöltő hálóőr. – Hatalmas élmény volt már az is, hogy a keretbe kerülhettem, főleg egy akkora csapat, mint a Győr otthonában. Viszont amint a pályára léptem, minden idegességem elszállt. Odamentem és megpróbáltam jól szerepelni. Nagyszerű érzés volt egy ilyen kaliberű ellenfél ellen játszani, akik évek óta a világ élvonalában vannak. Eddig csak ifiben játszottam, de látom, hogy a felnőtt egészen más, még fejlődnöm kell, hogy ezen a sebességen is tudjak játszani.

Az Alba saját nevelésű kapusának ez már a tizenkettedik év, hogy kézilabdázik. Elmondása szerint már ovikézire is Deli Ritához járt, ahol nagyon megszerette a sportágat, éppen ezért döntött úgy szüleivel, hogy amint iskolás korú lesz, versenyszinten is belekóstol a kézilabdába.

– Először nem is hátul szerepeltem, csak a második idényben kerültem a kapuba az edzőm, Csernus Kriszta javaslatára, aki meggyőzött, hogy ez az igazán nekem való poszt. Szüleim persze először nem nagyon örültek ennek, hogy a kapuba kerültem. Sugár Tímeával négy éve dolgozunk együtt, azóta, úgy érzem, rohamosan fejlődöm, és napról napra jobb szeretnék lenni.

Példakép jelenleg nincs előtte, de a Siófok keddi, Ferencváros elleni meglepő győzelmének egyik kulcsa, a kapuban álló Szikora Melinda játéka inspirálja őt, valamint kapustársaira, Györkös Rebekára és Mistina Kittyre is felnéz, és rengeteget tanul tőlük, amikor csatlakozik a felnőttcsapat edzéseihez.

– Már a tavalyi idény során voltam kétszer úgymond ismerkedni, és már akkor is nagyon jól éreztem magam. A nyári alapozás óta edzem rendszeresen a felnőttekkel. Nagy lehetőség ez számomra, és nagyon örültem mikor hívtak, hogy többet szerepeljek edzéseken a nagyoknál. Eleinte ott is eléggé izgultam, bár igazából erre nem is volt okom, hiszen nagyon befogadó, segítőkész a társaság, rengeteg biztatást és jótanácsot kaptam tőlük, igazán jó közösség.

Fiatal kora ellenére csak kisebb célokat tűz ki maga elé – egyenlőre a legfontosabb, hogy ha ismét lehetőséghez jut az NB I.-ben, azzal mindenképpen élni szeretne, és jó teljesítményt szeretne nyújtani.

– Hétvégén a Szombathely csapatával játszunk. Nagyon készülünk erre a mérkőzésre, jó érzés lenne ismét a kapuban állni. A csapat számára ugyanakkor az a legfontosabb, hogy a két pontot itthon tartsa. Emellett az ificsapattal is egy igen erős bajnokságban vagyok, és úgy érzem, eddig egész jól is teljesítek, próbálom kihozni a maximumot magamból.

Barbara idén fog érettségizni a Vasvári Pál Gimnáziumban, ahol angol tagozatos osztályba jár – így még nehezebb év elé néz most.

– Nem könnyű a tanulást és a sportot összeegyeztetni, nagyon be kell osztanom az időmet. Edzések után készülök az érettségire, tanulom a tételeket, és próbálom a lehető legjobban beosztani az időmet.