Új csapatában is bizonyítana Schatzl Natalie

Igen mozgalmas évek után igazolt az idény félbeszakadását követően elemeire szét­eső Érd gárdájából a balszélső a DKKA-hoz. Már csak azért is érdekes a pályaíve, mivel Németországban, Münchenben született, és 12 évesen, a 2013/14-es idényben bemutatkozhatott a felnőtt NB I/B-ben nevelőegyesülete, a Mohácsi TE színeiben, majd a korosztályos válogatottakat végigjárva hamarosan az NB I-ben is találkozhattak vele a szurkolók. A 2019/20-as szezonban 18 mérkőzésen 34-szer volt eredményes.

– Tizenkét évesen kerültem be először az NB I/B-s felnőtt csapatba Mohácson, tizennégy évesen meghívást kaptam a Nemzeti Kézilabda Akadémiára, ahol négy éven keresztül voltam, majd megkaptam első NB I-es ajánlatomat, és az Érd csapatához igazoltam.

Az érdi helyzet miatt sajnos nehéz döntést kellett meghoznom, mert egyáltalán nem szerettem volna elmenni, úgy terveztem, hogy még évekig ezt a csapatot fogom erősíteni. Nem tudtam, mi lesz a sorsom, de végül Dunaújváros mellett határoztam, mert úgy éreztem, hogy a több lehetőség mellett ez a legjobb választás számomra. Szerencsére Vágó Attilát ismerem az akadémiáról, az ő személye is egy olyan pozitív tényező volt, ami segített a döntésem meghozatalában.

Hat évvel idősebb nővére, Nadine, az FTC-Rail Cargo Hungária együttesében azonos poszton játszik húgával, ez pedig feltétlenül inspiráló számára.

– Segítünk egymásnak, jó érzés, hogy a korkülönbség ellenére én is tudok neki néha hasznos tanácsot adni. Sokat edzünk együtt, a járványhelyzet miatt ez most talán jobban megmutatkozik, még szorosabb lett a kapcsolatunk. Minden egyes nap hálás vagyok, hogy ő a testvérem, nagyon büszke vagyok rá.

A játékos világbajnoki ezüstérmet, valamint Európa-bajnoki aranyérmet is szerzett már a korosztályos válogatottak tagjaként, melyek közül a hazai Eb-sikerre a legbüszkébb.

– Az elmúlt években egy fantasztikus korosztályos válogatott alakult ki, aminek örülök, hogy a részese lehettem, részese lehetek. Az elért szép eredmények közül az idei Európa-bajnoki aranyra vagyok a legbüszkébb, hiszen itthon játszhattunk több ezer ember előtt, és az, hogy még meg is nyertük, csak hab volt a tortán, felejthetetlen volt!

Egyáltalán nem lesz azonban számára idegen a dunaújvárosi öltöző, volt csapattársával is találkozik majd itt, ahol szeretne stabil, jó teljesítménnyel segíteni a csapatnak az eredmények elérésében.

– A Kohász jövő évi csapatából Román Dorinát ismerem a legjobban, ő az akadémián csapattársam volt, örülök neki, hogy újra az lesz, így talán én is nyugodtabban léphetek majd be az öltözőbe a felkészülés megkezdésekor. Bár a kézilabda csapatsportág, vannak személyes céljaim. Szeretném minden erőmmel segíteni a csapatot, a társakat úgy, hogy kiegyensúlyozott és pontos teljesítményre törekszem minden egyes pillanatban.