2020.06.04. 07:11
Az akadályfutás megtanította küzdeni az álmaiért Vadas Józsefet
Vadas József 10 éve dolgozik intenzív osztályon szakápolóként, és civilben a legkülönbözőbb hosszúságú és intenzitású terepeken fut. A mozgás kiskora óta fontos szerepet tölt be az életében.
A kaland úgy kell az embernek, mint a falat kenyér!
Fotó: versenyző
Gyerekként ő is sok sportot kipróbált, de komolyabban a labdarúgással kezdett el foglalkozni a helyi, kajászói csapatban. Szépen végigjárta az utánpótlás-ranglétrát, majd bekerült a nagycsapatba, ám sajnos 2008-ban elszakadt a keresztszalag a bal térdében, műteni kellett, így – legnagyobb bánatára – egy ideig felhagyott a sporttal.
– Nagy szívfájdalom volt. Emlékszem, a rehabilitáció több hónapon keresztül tartott. Nehezen találtam a helyem a világban. Sokáig bicegtem, és az is benne volt a pakliban, hogy már nem térek vissza. Egyszerűen újból fel kellett építeni magam a kezdetektől. A felkészülés részeként elkezdtem futni. Az elején hobbiszinten az aszfalton, majd terepen. Annyira megkedveltem, hogy úgy döntöttem, szívesen megmérettetném magam versenyszerűen – mondta lelkesen.
Egy baráti társaságban hallott először az akadályfutó versenyről, a Spartan Race-ről. Addig biztatták, míg 2018-ban benevezett egy nemzetközi viadalra, ami minden várakozását felülmúlta.
– A szlovákiai Kubínska Hoľán álltam először a rajthoz az 5 km-es sprinttávon, 20+ akadállyal, többek között kötélmászás, dárdadobás, többgyűrűs akadály, palánk szerepelt a feladatok között. Ha egy akadályt nem tudsz teljesíteni, akkor 30 burpee (négyütemű fekvőtámasz) a jutalmad. Annyira élveztem a megmérettetést, hogy egyszerűen nem akartam, hogy vége legyen. A középmezőnyben végeztem, és úgy éreztem, ez az a sport, amit nekem találtak ki, megtaláltam benne azt a kihívást, amire szükségem volt. A hangulat, a verseny miliője teljesen magával ragadott. Így kezdődött ez a szerelem – tette hozzá.
Azóta pedig nincs megállás. Amikor csak teheti, ott van a mezőnyben, sőt 2019-ben a görögországi Spárta Trifecta világbajnokságra is eljutott. Két nap alatt mind a 3 távon (5 km, 10 km, 21 km) elindult, és számtalan akadály után ért a célba. Mint mondta, a folyamatos kihívás élteti. A kaland úgy kell az ember lényének, mint a falat kenyér!
– Az akadályfutás sok mindenre megtanított. A Spartan Race versenyen nem elég jó futónak lenni, akadályokat is kell teljesíteni, amelyek teljes koncentrációt, ügyességet és erőt igényelnek. Itt mindenki nyertes, hiszen már önmagában az nagy szó, ha valaki teljesíti a távot. Aki beér, az mind spártai! Ez a sport megmutatta nekem, hogy sokkal többre vagyok képes, mint gondoltam. Csak bízni kell magunkban, és el kell hinnünk, hogy meg tudjuk csinálni.
A kitartást és a szívósságot pedig az élet többi területén is kamatoztatni tudom – zárta gondolatait. Reméli, hogy ősszel a Spartan Race versenyek is folytatódhatnak, amit a koronavírus keresztülhúzott. Szeretne minél több helyre eljutni és megmérettetni magát. Nagy álma, hogy teljesítse – akár még idén – az ultratávot, amely 40 km hosszú és több mint 60 akadályt foglal magában. Úgy gondolja, az a legszebb a sportágában, hogy olyan, mint az élet: nem tudni előre, pontosan mennyi akadály vár, amellyel meg kell küzdeni.