2020.07.31. 22:54
Egy újabb volános évet írt alá Szita Donát
A saját nevelésű, 22 éves szélső, Szita Donát a következő idényben is a Hydro Fehérvár AV19 együttesét erősíti. Sikeres szezont remél.
Nagy elvárásai vannak a szezonra
Fotó: Tumbász Hédi/Nemzeti Sport
Tizennyolc évesen mutatkozott be az EBEL-ben, első idényében sérüléssel bajlódott, ezért mindössze kétszer kapott lehetőséget a 2016-17es szezonban. Az évek múltával egyre biztosabb pont lett, a márciusban, hirtelen zárult idényben, 44 meccsen 17 pontot szerzett, 8 gólt lőtt és 9 gólpasszt adott, ami nem lebecsülendő teljesítmény. A válogatottban is egyre több szerephez jut.
– Örülök, hogy a jégkorongot választottam. Az igazat megvallva, kiskoromban focistának készültem, apukám megyei szinten futballozott, talán ezért is állt a foci közel a szívemhez. De a családból senki nem volt élsportoló, főleg nem jégkorongozó. A hokihoz kívülállóként sem kötődött senki. Véletlenszerűen kezdtem el jégkorongozni, ovis korcsolyaoktatásra jártunk a csoportommal, amit Orgovány István tartott. Ő úgy látta, hogy érdemes lenne velem külön foglalkozni, ezért az óvónőn keresztül eljuttatott egy meghívót a szüleimnek. Mivel anyukámék nem ismerték a hokit, azt hitték, a benne foglaltaknak nincs jelentősége, nem foglalkoztak vele. Néhány nappal később jelezték az oviból, hogy csak ketten kaptunk meghívást. Mivel a szakemberek szerint tehetséges vagyok, ezért érdemes lenne megpróbálni. Elmentem a tréningre és ott ragadtam – mondja Szita Donát.
Ennek már több mint tizenhat éve. Korosztályos szinten bőven volt része diadalban. Társaival volt magyar és osztrák bajnok, több korosztályban.
– Az első komolyabb sikernek a 2016-os, Asiagóban megrendezett Divízió I/B U18-as vb-győzelmet mondanám. Veretlenül sikerült nyernünk. Az első felnőtt meccsemet 17 évesen játszottam, az akkor még Fehérvár II néven futó farmcsapatban, aztán sajnos jött egy komoly sérülés, ami miatt szinte az egész szezont ki kellett hagynom, februárban néhány alkalommal már pályára léphettem. Ekkor játszottam az első, EBEL-es mérkőzésemet is.
A legjobb tavalyi mecscse egy villachi találkozó volt, amit végül elvesztettek, Szitára viszont nem lehetett panasz, kimondottan jól ment neki a játék.
– Sikerült lőnöm egy számomra emlékezetes gólt és adtam egy gólpasszt is. Persze, ez akkor lett volna az igazi, ha megnyerjük a találkozót. Március elején műtötték a vállam, az elkövetkező hetekben érthetően nem tudtam edzeni, majd jött a koronavírus. A megfelelő időben elkezdtem a gyógytornát, Ódor Zoltánnak köszönettel tartozom, hogy a járvány alatt is foglalkozott velem, a megfelelő egészségügyi óvintézkedések betartásával. A rögzítő lekerült, aztán elkezdhettem óvatosan edzeni, először csak a spinning biciklit tekertem, majd elkezdtem az erőnléti edzéseket Zsupányi Gábor felügyelete alatt, vele évek óta együtt dolgozom a felkészülési időszakban. Természetesen a járvány alatt nagyon hiányoztak a csapattársak, főként az öltözői hangulat, szerencsére most már együtt edzhetünk.
A következő szezonban mindenképpen jobb teljesítményt vár a csapattól, mint az előző idényben.
– Nem szeretnék konkrét eredményről beszélni, de nagy reményeket fűzök az új szezonhoz, kiegyensúlyozott teljesítményt várok magamtól és a csapattól. A válogatottban számítottak rám az utóbbi időszakban, a nottinghami, olimpiai selejtezői ki kell emelnem, részese lehettem a sikernek.