Reszeltek a jégkorongnak

Nagyon úgy tűnt az Erste Liga őszi nyitányakor, hogy az Acélbikák keretének összetétele alapján akár magasabb célokért is küzdhet, ám a felkészülés végén, a pontvadászat kezdetén megtizedelte őket a pandémia. Mint később kiderült, ez alapvetően meghatározta a gárda szereplését, nem úgy sikerültek a meccsek, mint eltervezték, idény közben edzőt váltottak, de a rutinos szakember, Leo Gudas érkezése sem sokat változtatott a csapat helyezésén, és mostanra szinte biztossá vált, nem jutnak be a rájátszásba. Ráadásul az amúgy sem túlságosan nagy létszámú keretből elhagyta a „süllyedő hajót” két kulcsember. Kovács Bronson Zoltán a szezon során a csapat kapitánya volt, és az idény közben érkezett gólzsák, a kanadai Hugo Turcotte tovább is állt emiatt. A játékosok kezdeményezték, hogy átmehessenek másik klubhoz, mindketten arra hivatkoztak, hogy nem látnak esélyt arra, hogy a csapat bejusson a rájátszásba, nekik pedig nagyon fontos lenne a szakmai pályafutásuk szempontjából, hogy a rájátszásban is bemutathassák, milyen jó játékosok. Ehhez még pluszban hozzájárult, hogy Keegan Dansereau, aki 27 mérkőzésen 35 pontot gyűjtött, a múlt héten kidőlt, kéztörése a szó szoros értelmében kettétörte a szezonját, idén már nem léphet jégre.

Azari Zsolt nem kertelt, amikor megkereste lapunk, és az után érdeklődtünk, hogy az elkeseredettség szólt-e belőle akkor, amikor úgy fogalmazott, hogy reálisan nincs túl sok esélye annak, hogy jövőre felnőttcsapat versenyezzen Dunaújvárosban.

– Az okokról Dunaújváros polgármesterét, valamint az ISD Dunaferr vezérigazgatóját kellene megkérdezni, de meg lehet nézni a 2020. decemberi rendeletet, amely arról szól, hogy húsz százalékkal csökkentik a taotámogatást a látványcsapat sportágakban. Dunaújváros ellenzéki város, az iparűzési adót 2021-re felezték, és ezért ellentételezésként nem kapott a település semmit. Ilyen környezetben kellene megtervezni a jövő évi költségvetést – hangsúlyozta.

Nemcsak a szurkolók és a szakma, hanem a sportvezető is azt várta az idei évtől, hogy a felnőttcsapat előre fog lépni.

– Egy sportszervezet működtetése két lábon áll, van egy szakmai és egy gazdasági. Amennyiben a csapatnak sok pénze van, akkor szakmailag is többet tud nyújtani, ami, ugye, nem jelenti azt, hogy pénz nélkül csodát lehet tenni. Ettől függetlenül nem mindegy, hogy egy gyenge lábon áll az ember vagy ne adj Isten mindkettő gyenge.

A 2020–21-es szezonban nem volt gond a költségvetésünkkel, amit elterveztünk, azt meg is tudtuk valósítani. Bejöttek azok a bevételek, amelyekkel kalkuláltunk, de a járványügyi rendeletek és környezet befolyásolta mindezt, ám nem ez volt a csapat gyenge szereplésének az oka. Az edzőváltás sem hozott igazi megoldást, és nem felmentve a teljesítmény alól a csapatot, de azért a járvány nekünk rendesen keresztbe tett, és ilyenkor derül ki, hogy milyen erős egy csapat kerete, és egyáltalán nem mindegy hány játékosa van. Rendkívüli volt az idei év a sérülések szempontjából, Mestyán István és Hruby Gellért kiesése számunkra komoly veszteséget okozott, mert nem tudtuk őket megfelelő minőségű fiatalokkal pótolni.

Ezek után felvetődik a kérdés: hogyan tovább?

– Ezen a héten nagyjából kiderül, mire számíthatunk. Akkor el lehet kezdeni tervezni, de nagy reményeink nem lehetnek, mivel a városi szerepvállalás nagyon problémás, a saját helyzetünk is gyenge lábakon áll. Megint csodára lesz szükség! Nagyon nehéz úgy tervezni, ha az ember nem tudja, másnap milyen helyzet elé állítják. Van egy megállapodás az önkormányzattal, ami nemcsak a jégkorongra, hanem minden más csapatsportágra is vonatkozik. Sorsdöntő lesz, hogy milyen tervezetet fognak benyújtani a költségvetésben a gazdasági alpolgármesternek, amelyből kiderülhet, milyen forrásokból lehet üzemeltetni ezeket a sportágakat és a sportlétesítményeket.