Családi aranyérmek, csúcsok a nagypapától a kisunokáig

Súlyemelőként…?! Tehetjük fel a kérdést, hiszen a városban nem is létezik súlyemelő-szakosztály. Persze ez nem volt mindig így, a hatvanas években a Dunaújvárosi Kohásznak igen erős szakosztálya volt. Török János erre így emlékszik: – 1961-ben alakult meg a Kohász súlyemelő-szakosztálya, 1962-ben lettem az igazolt versenyzője. Akkor a Dunai Vasmű kultúrtermében edzettünk az ökölvívókkal és a birkózókkal. A ’70-es években azután megszűnt a súlyemelés Dunaújvárosban, éveket hagytam ki, de 1988-ban az öregfiúk, hivatalos nevén a mastersek között, visszatértem.

Ha mindent beszámítunk, Török János hatvan éve foglalkozik a súlyemeléssel. Világ- és Európa-bajnokságot nyert, világjátékokon, ami a masters olimpia, bronzérmet szerzett. Összesen huszonnégy világ- és Európa-bajnokságon vett részt.

Török János után egyszer csak megláthattuk a mezőnyben fiát, Pétert is, aki 2007-ben, harmincöt évesen kezdett el versenyezni a masters korosztályban. Sok más nagy sikere mellett 2018-ban az Európa-bajnokságon második helyezést ért el. Török János büszkén mesél fiáról.

– Nagy akaraterővel kezdett a súlyemeléshez, és tíz év alatt utolérte a magyar felnőttmezőnyt, innen váltott át a masters versenyekre. Igazán azért nem tudott a felnőttek között eredményes lenni, mert dopping és orvosi segítség nélkül nincsenek nagy eredmények. Nekünk pedig sosem volt ilyen hátterünk, de nem is akartuk. A mi családunk az egészségéért sportol. Semelyik egyesületnek nem vagyunk a tagjai, mindent a saját pénzünkből teremtünk elő. Az igaz, hogy Kecskemétre igazoltunk, de ott is csak annyi segítséget kapunk, hogy a versenyekre való nevezési díjat a kecskeméti klub kifizeti.

Nem mondanánk, hogy kakukktojás, de mégis csak egy tizennégy éves kislányról beszélünk, aki valószínűleg családi hatásra súlyemelő lett. A pici lányról megtudtuk, hogy sokáig úszott, de abban a közegben nem igazán érezte jól magát. És ha valahol az ember nem érzi jól magát, onnan távozik, és hol köthetett volna ki? Csak ott, ahol az édesapja és a nagyapja is tevékenykedik, a súlyemelésnél. Arra a kérdésünkre, hogy mit szólnak ahhoz az osztálytársai, a barátai, hogy súlyemelő, azt válaszolta Fanni: – Megdicsérnek, örülnek a sikereimnek, a szakemberek pedig azt mondják, jó érzékem van ehhez a sportághoz, jó a ritmus­érzékem.

Az unokától térjünk vissza a kályháig, a nagypapáig, aki legutóbb a 75 évesek fölötti kategóriában szerzett magyar csúcsokkal aranyérmeket: meddig még? Török János erre így válaszolt:

– Nyolcvan év fölött még vannak kategóriák, a legidősebb versenyző, aki elindult egy viadalon, 92 éves volt.

Példaértékű, ahogy ez a család minden anyagi támogatás nélkül, szó szerint hobbiból mindent megtesz azért, hogy minél eredményesebbek legyenek a súlyemelő versenyeken.

Írásunk végére csak egy kérdés adódik: miért a Kecskeméti TE színeiben kell nekik versenyezniük?!

Harminc első helyezés a termés az „öregfiúk” között

A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség masters bizottsága 1989-ben alakult meg, ebben az évben rendezték meg az első masters világjátékot, az Európa-bajnokságot pedig 1991-ben. A legfiatalabb korosztály a 35 éveseké, innen ötévenként váltanak egészen a hetvenöt évesekig. A Török család legjobb eredményei. Török János: világ- és Európa-bajnokságokról mindenfajta érem. Európa Játékok három arany­érem, világjátékok (masters olimpia) bronzérem.

2021-ben a harmincadik masters aranyérmet szerezte meg. Török Péter eredményei: 2014 masters Eb 2. hely, 2018 masters Eb 2. hely, 2014 masters vb 6. hely, 2016 masters vb 6. hely, 2018 felnőtt magyar bajnokság 3. hely.

Török Fanni az idén a tini korosztályban szerzett magyar bajnoki címet.