Domján és Attila és Bozai Attila dirigálja a siófokiakat

A két edző egyaránt a Vidiben kezdte pályafutását futballistaként, Domján az élvonalig vitte, közel tízszer szerepelt piros-kékben a legmagasabb osztályban, Bozai az utánpótlásból kiöregedve Siófokon próbált szerencsét, a tartalékoknál volt szerződése, a Kaszás Gábor vezette együttesben többször pályára lépett felkészülési, illetve kupameccsen, de az NB I-ben nem mutatkozott be. Az edzőpáros az utolsó négy szezont Iváncsán töltötte, végig élcsapatként funkcionáltak az NB III-ban, legutóbb megnyerték a bajnokságot, azonban licenc hiányában nem indultak a második vonalban.

– A iváncsai tulajdonossal, Baki Imrével szóban megállapodtunk a folytatásról, négy remek évet töltöttünk közösen, végig jól szerepeltünk, az első idény végén 3., aztán 7., a csonka szezonban 4., legutóbb pedig első helyen zártunk – közli Domján Attila. – A klub első emberének csak köszönhetünk, minden feltételt biztosított a sikeres munkához. Ha feljebb lépünk, aligha váltottam volna, azonban az iváncsai létesítmény NB II-es meccsek rendezésére nem alkalmas. Baki megértette, hogy az edzői pályánk során komoly előrelépést jelent, ha egy jelentős múlttal rendelkező klub keres, ő is azt mondta, a feladatot el kell vállalnom. Keresett a legmagasabb osztálytól búcsúzó Budafok, velük egyeztettem a fővárosban Oláh Lóránt sportigazgatóval, korrekt megbeszélést folytattunk, de nem éreztem azt, hogy ott akarom folytatni, Bozai Attilával abban maradtunk, Iváncsán maradunk.

Aztán csörgött a telefon, a fehérvári üzletember, a korábbi MLSZ-alelnök, Nemes Ferenc invitálta megbeszélésre a fiatal szakvezetőt.

– Feri bácsit jól ismerem, futballoztam Bodajkon, ahol szintén tulajdonosként volt jelen. Kértem egy kis időt, ugyanis több dolgot fel kellett adnom a siófoki munkavállaláshoz. Csákváron utánpótlás-vezetőként, délelőttönként ott dolgoztam, döntően az irodában a társasági adóval kapcsolatos dolgokat, a licencet intéztem. Nagy Sándor tulajdonossal egyeztettem, szerződésem volt a következő szezonra, ő is partner volt mindenben. Először Nemes Ferenccel, aztán a siófokiak korábbi tulajdonosával, a mostani főszponzorral, a klub irányításában továbbra is fontos szerepet vállaló György Tamással találkoztunk, gyorsan megállapodtunk. Remekül érzem magam Siófokon, várom a szezon kezdetét.

Azt mondja, kellemes emlékei vannak a balatoniakról, anno a Vidi középpályásaként szerepelt itt az NB I-ben, később a Csákvár csapatával is pályára lépett itt, sőt edzőként – Toldi Gábor segítőjeként – emlékezetes meccset vívtak itt pár évvel ezelőtt, a hajrában kicsikart döntetlennel a vértesaljaiak megőrizték másodosztályú tagságukat. Bozai a Vidiből került ide 1988 nyarán, volt esélye a bemutatkozásra, de csak felkészülési meccseken jutott szóhoz. Edzőként dolgozott az NB III-ban, anno Szabadegyházán, valamint az utánpótlásban több egyesületnél.

– Négyen alkotjuk a stábot, a korábbi, élvonalbeli kapussal, Bíró Imrével és az erőnléti edzővel, Kovács Rolanddal. Fontos volt, hogy vezetőedző kollégámmal Fehérváron élünk a családdal, nem kell költöznünk, az autópályán fél óra alatt elérjük a déli part fővárosát – teszi hozzá Bozai.

A cél a bajnokságban a 10– 12. hely megszerzése, a keret magja együtt maradt, nyugodt szezonban reménykednek. Iváncsáról két játékost szerződtetnek, a bal oldali védőt, Varga Bencét és szélső támadót, Tóth Zoltánt.

– Az edzők az állandóságot képviselték Iváncsán, szisztematikusan építették fel a bajnokcsapatot – közli Nemes Ferenc tulajdonos. – Az elvárás az, hogy fiataljainkat szerepeltetve, stabil, a középmezőnyben tanyázó gárdával rendelkezzünk. Bármilyen célunk lehet a következő idényben, de a kiesőzónát messziről el kell kerülnünk. Fontos az infrastruktúra fejlesztése, a stadion építése, kulturált körülmények között szeretnénk fogadni a hozzánk látogatókat.