Elhunyt az egyik legsikeresebb hazai kajakedző, Sári Nándor

„Azt hisszük, rengeteg időnk van, aztán köszönés nélkül elmegyünk. Becsüljétek meg egymást, emberek!” – posztolta szerdán a közösségi oldalon Sári Nándor, másnap pedig távozott az élők sorából, a kiváló szakvezető szíve megállt a nagykanizsai kórházban. Tíz nappal korábban két üzenettel jelentkezett, aminek akkor ismerősei nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. „Az élet senkit sem kímél, de a hited, hogy képes vagy újra és újra felállni, soha, de soha ne hagyjon el!” Néhány órával korábban pedig ezt idézte, Manna Owelltől. „Ha jó ember vagy, soha nem veszítesz el senkit, ők veszítenek el téged.” 

Mint később kiderült, Sári Nándor mesteredző, a Plastex Kanizsa Kajak-Kenu Klub elnöke a közelmúltban szívproblémákkal bajlódott, a klub alelnöke, Kurucz Attila elmondta, kollégája egy hete lábon kihordott egy szívinfarktust, majd további megfigyelésre kórházba került. Ott érte a halál. 

Versenyzői pályafutásának be­fejezése után korábbi klubjában, a Köfémben kezdte edzői karrierjét, 1990-től foglalkozott felnőttekkel. A következő években tanítványai olimpiai, világ- és Európa-bajnoki címeket, érmeket szereztek. Legnagyobb sikereit a Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos, Horváth Gábor alkotta férfi négyessel érte el, amely 2000-ben ötkarikás aranyérmes lett, majd négy évvel később – a sportág történetében először – megvédte címét K–4 1000 méteren, a romokból építette újjá az egységet. Storcz és Vereckei az ő irányításával szerzett párosban is aranyérmet. A szakvezető dolgozott a fehérvári Fidel Lászlóval, Kovács Katalinnal, Janics Natasával, Kozák Danutával, Szabó Gabriellával, Kucsera Gáborral. 2013-ban Nagykanizsán tért vissza az utánpótláshoz, ahol trénerként és elnökként is eredményes munkát végzett. Sári Nándor 1999-ben lett mesteredző, számos elismerés mellett 2020-ban megkapta a kajak-kenu sportág legrangosabb kitüntetését, az Arany Érdemérmet. 

A Köfém SC ötszörös világbajnoka, olimpiai ezüstérmese, Fidel László döbbenten értesült korábbi edzője halálhíréről. 

– Tartottuk a kapcsolatot, versenyeken találkoztunk. Ő is az utánpótlásban dolgozott az utóbbi években, ahogy én is, mindig beszélgettünk a korosztályos versenyeken. Én húsz versenyzőnek tartok edzést a Vidámparki-tónál, mi inkább a szabadidősportban vagyunk érdekeltek, ő viszont komoly klubot épített Nagykanizsán, azt mondják, talált egy rendkívüli tehetséget, akiből világklasszis lehet. Azt tudtam, nemrég csípőműtéten esett át, bicegve közlekedett, de a szívéről nem tett említést. Alig felfogható, hogy elment. 

Fidel Vácon kezdett kajakozni, aztán Győrben folytatta, háromszoros világbajnokként lett Sári tanítványa. Kétszer a Csipes–Gyulay–Fidel–Kovács alkotta 1000 méteren szereplő négyes tagjaként lépett a dobogó tetejére, 1986-ban Montrealban, valamint 1987-ben Duisburgban, valamint utóbbi versenyen 500 párosban is győzött Csipes társaságában. 

– Az 1988-as szöuli olimpián tartalék voltam klubtársammal, Kovács Zoltánnal, Hódosi és Ábrahám ült a hajóban Csipessel és Gyulayval. Az 1989-es évem nem sikerült, csak bukdácsoltam, 1990 tavaszán edzőt váltottam. A korábban az edzéseimet irányító Dunai Istvánnal megbeszéltem, hogy változásra van szükségem, Sári Nándorral folytatom a tréningeket. Kovács Zoli Újpestre igazolt, én maradtam. Nándi a VVSI-nél és a Köfémnél is dolgozott, előbbi helyen fiatalokkal, tulajdonképpen én lettem az első felnőtt versenyzője, aki sikerrel szerepelt a világversenyeken. Remekül éreztem magam Fehérváron, nem szerettem volna költözni, olyan megoldást kerestem, hogy a folytatásban is a Köfémben, a Velencei-tavon készülhessek. Láttam azt a munkát, amit Sári végez a csoportjával, minden tréningen dübörögtek. Alig néhány hónap közös munka után visszatértem a legjobbak közé, közvetlenül Gyulay és Csipes mögé, minden tájékoztató versenyen az első háromban zártam, remek formába lendültem. Egy évvel korábban egyesben döntőbe sem tudtam kerülni. Visszaültem a négyesbe, Hódosi helyére, 1000 méteren vb-aranyat nyertünk 1990-ben Poznanban, 1991-ben Párizsban, valamint Franciaországban ezüstöt, 500-on. Párosban is ott voltam a világ élvonalában, a szegedi Szabó Gábor társaságában. Barcelonában ezüstérmet nyertem a négyessel, 1994-ben búcsúztam az élsporttól. Nagyon sokat köszönhetek Sári Nándornak. Remek edző és ember volt.