Oroszlánok között válhatnak oroszlánokká a bokszolóink

Január közepe óta irányítja a közelmúltban többször is elnököt váltó Ökölvívó Szövetséget. Hogy bírja?
– Vannak kihívások, megoldandó feladatok. Mélyebb az átugrandó gödör annál, mint amit először láttam. De ettől függetlenül az irány és a vízió változatlan, nem fognak eltántorítani attól, amit szeretnék, és ahogyan szeretném megcsinálni. Folytatjuk a munkát, amit elkezdtünk. Amit eddig elgondoltam az most is megállja a helyét. Egyre jobban belelátok a működésbe, a szövetség napi dolgaiba, a válogatott életébe, a nemzetközi ökölvívás működésébe, így még néhány dolgot hozzá is csaptam ahhoz, amin dolgoznunk kell. Jó úton járunk. Amikor változás van, mindig pattognak le forgácsok is, hiszen alakítani kell a struktúrát. A súrlódásokat kezeljük. 

Mi a fő irányvonal, ami mentén haladni szeretne, s mik azok a gátak, melyek akadályt jelenthetnek?
– A legnagyobb nehézség az, hogy az ökölvívásunk 1980-ban ragadt le, így 2023-ban már újítani kell nagyon sok területen. Toborzás, edzői bázis, a fiatalok elvándorlása, lemorzsolódása, válogatott – ez a négy sarokont, ami kritikus állapotban van, ezeken sürgősen változtatni kell. Ez nem megy egyik napról a másikra. Közel van a kvalifikáció, a válogatott státusza és reformálása, az új szakmai irányelvek bevezetése nem tűr halasztást. A válogatottban struktúrális átalakításra van szükség, kell a frissítés a szakmai téren. Nem járja, hogy a magyar bajnok a bajnoki második helyezettel kesztyűzik és készül fel egy világversenyre, ahol Európa- és olimpiai bajnokok vannak. Egyértelmű, hogy ez nem működik. Ha oroszlánok akarunk lenni, oroszlánok között kell lennünk. Ami azt jelenti, hogy nekünk Európa legjobbjaival kell edzenünk ahhoz, hogy a kontinens legjobbjait meg is tudjuk verni aztán a versenyeken. Szerintem ez ésszerű, racionális gondolkodás. Amit a versenyen meg szeretnék csinálni, azt az edzésen modellezem. Hogy fel tudjuk venni a versenyt a regnáló bajnokokkal, velük kell edzenünk. Ez fontos lépés lesz. Ettől várom az igazi fejlődést az ökölvívóinknál. Ez a legsürgősebb, hiszen közel van az olimpia. Gyorsan le szeretnénk tenni az asztalra az eredményeket, ehhez pedig az kell, hogy változtatunk. A hosszútávú struktúrális változások közé tartozik az utánpótlásbázis növelése, az edzők megbecsülésének növelése, az edzői bázis erősítése. Ami nagyon fontos: 18 éves kor után nagyon sok bokszolónk abbahagyja a sportot. Sok világ- és Európa-bajnoki érmesünk köszönt el a sportágtól, mert nem tudtak megkapaszkodni az ökölvívásban. Ezeknek a srácoknak időre van szükségük, hogy megtapadjanak a sportágban. Ezt úgy lehetne elérnünk például, hogy létrehozunk egy csapatbajnokságot, amin keresztül meg tudnánk tartani három-öt embert minden súlycsoportban. Lenne egy erős középmezőnyünk, melyből a sztárok ki tudnak nőni idővel. A 18 éves kor feletti sportolókat hagyni kell kiforrni, s ennek persze anyagi vonzata is van. Támogatni kell őket. Évente van egy magyar bajnokságunk és egy Bocskay Emlékversenyünk. Ez nem elég. Évközben több mérkőzésen is meg kell, hogy mutassák magukat az ökölvívók. Ezzel pénzt is tudnának szerezni, s így megmaradhatnának a bokszban, s ki is nőhetnek új tehetségek.

Itt veheti hasznát a közgazdász szemléletének is. Hogyan lehet megteremteni mindennek a financiális hátterét?
– Nagyon fontos kérdés a szponzoráció. Lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a financiális hátteret is elő tudjuk teremteni, ezen folyamatosan dolgozunk.

Járja a vidéki klubokat is, mit lát, milyen munka folyik a vidéki műhelyekben?
– Vidéken vannak olyan műhelyek, amelyek nagyon értékesek. ezeket az értékteremtő nevelőegyesületeket támogatni kell. S fogom is támogatni. Nem szabad engedni, hogy elsorvadjanak. Korábban a nagyobb városi klubok kannibalizálták a kisebb egyesületeket, elszívják a gyerekeket,  így a finanszírozás is a nagyobb kluboknál landolt. Az értékközpontokat ki szeretném emelni, minden régióban kijelölnénk kettő-három klubot, melyeknek segíteném a működését.

Tehetségeket úgy lehet felfedezni, ha van merítési lehetőség. Az utánpótlásbázis növelésre van már elképzelése?
– Többféle toborzási struktúrán gondolkozunk. Úgy gondolom, a toborzásnak még mindig van létjogosultsága. Sokan úgy vélik, hogy elavult dolog már az iskolákat járni, de szerintem nem az. A toborzástól nem tekinthetünk el, még akkor sem, ha ez nagyon kemény munka. Menni kell előre, s akkor az erőfeszítéseknek meglesz az eredménye. Én a munkában hiszek.