Húsz év után ismét találkoztak

2003. május 6-án első alkalommal nyerte meg Fejér megyei labdarúgócsapat az akkor még Szabad Föld Kupa néven, ma már Amatőr Kupaként ismert megmérettetés döntőjét, melyet a Magyar Kupában a két legtovább jutó alacsonyabb osztályú gárda vívhatott.
Két megyei II. osztályban szereplő együttes csapott össze a kupadöntőben. A mérkőzés időpontjában a Győr-Moson-Sopron megyei Enese csoportjában a 10. helyen álltak, míg a száriak a megyei II. osztály Orinoco-csoportjában másodikak voltak. Közel négyszázan kísérték el Szárról a Lacza Albert vezetőedző által dirigált gárdát, és Eneséről is igen sokan érkeztek a Puskás Ferenc Stadionba.

Emlékeztetőül a mérkőzés jegyzőkönyve, és rövid krónikája:
Szár KSE – Enese SC 3:1 (2:0).
Puskás Ferenc stadion, 1500 néző
Vezette: Solymosi (Wenczel, Takács)
Szár KSE: Ifjú Péter – May Attila, Iváncsik László, Kin István – Kellner Nándor (Ormándi Attila) – Bernhardt Ferenc, Kiss Zsolt, Sátori Péter (Szmolka Imre) Imeli László,- Szabó Zoltán, (Sátori Gábor), Házenfratz Gábor. Vezetőedző: Lacza Albert.
Enese SC: Farkas Péter – Majlinger Csaba, Nagy II. József, Józsa Szabolcs, Nagy I. József (Dömötör Csaba), – Szakács Gábor (Metky Tamás) Gősi Béla (Tóth Balázs), – Vízler Zsolt, Horváth Sándor, Végh Antal, Horváth Vilmos. Edző: Gyurmánczi Attila.

Már a 35. másodpercben vezetést szerzett a Szár, egy jobb oldali beadást követően többen a kapu elé robbantak és Kiss Zsolt közelről a hálóba lőtt, 1-0. A 45. percben egy szári kontratámadás végén szabadrúgáshoz jutott a Fejér megyei együttes 22 méterre a kaputól, Imeli László állt a labda mögé és mesteresen csavart a ketrec jobb oldalába, 2-0. Jól indult a második játékrész is, Hozenfratz Gábor a 46. percben ugyan még elhibázta helyzetét, ám egy perccel később Imeli lépett ki a balösszekötő helyén és a bal alsó sarokba helyezett, 3-0. A mezőnyben tetszetősen adogató Enese SC mindent egy lapra feltéve rohamozott, és az 51. percben egy kis szöglet után Majlinger Csaba a 16-os csücskéről a bal sarokba csavart, 3-1. Az eneseiek erejéből még egy kapufára tellett, többre nem, így a taktikus és lelkes szári együttes megérdemelten hódította el a Szabad Föld Kupát. 
A jubileumi mérkőzésen többen is pályára léptek a korábbi két döntős csapatból, az iram ugyan már nem volt a régi, gólokban azért nem akadt hiány, hiszen a találkozót a vendéglátók nyerték 7–3-ra.
Ifjú Péter a száriak hálóőre természetesen ezúttal is – ahogy mindig, amikor a két csapat megemlékezik a fináléról ötévente - erősítette a Fejér Vármegyei legénységet.
- Már csak halványan emlékszem a mérkőzésre húsz év távlatából, de azt tudom, hogy a pályáról teljesen másképp tűnt. Olyan érzése volt az embernek, mintha egy Barcelona-Real Madrid szintű mérkőzés játszottunk volna. Aztán visszanéztem a videót a mérkőzésünkről, és azzal szembesültem, hogy a mai focihoz képest eléggé lassan játszottunk. Mi azt éreztük, hogy egy La Liga színvonalú találkozót játszottunk. Akkor az ország első stadionjában játszottunk, rettenetesen meleg volt, még jobban megült a levegő, legalább 40 fok körül lehetett a pályán. Nem csináltam semmi különöset, azt tettem, amit egy kapusnak kell, örülök annak, hogy hozzájárulhattam a sikerhez. Jó volt összejönni a régi játszótársakkal, mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk Száron, hogy az akkor pályán lévők és a jelenlegi játékosok igazi közösséget alkotnak, nem szűnt meg a kapcsolat és az sem volt véletlen lényegében a 20 évvel ezelőtti csapatból szinte mindenki ott volt a mérkőzésen. – mondta a jelenleg egy bankban projekt menedzserként dolgozó korábbi kapus.  

- Óriási várakozással tekintünk a mérkőzés elé, előtte megnéztük, feltérképeztük az ellenfelet. Tudtuk azt, hogy közel egyforma játék erősségűek a csapatok és apró nüánszok fognak majd dönteni. Az ember életében egyszer van olyan mérkőzés, hull az 1., a 44. és a 47. percben lőjön gólt, ez pszichésen összeroppantotta az ellenfelet, hogy nem volt kérdéses ki nyeri a találkozót. Nagyon jó sportbaráti kapcsolat alakult ki, 20 év óta folyamatosan tartja egymással a két egyesület a kapcsolatot, ötévente mérkőzéseket rendezünk, hol az egyik, hol a másik csapat a vendéglátó. Jó volt látni újra futballozni a csapatokat, ezt már nem a játék minősége volt a lényeg, hanem a sportbarátság ápolásáról. Több mint húsz éve a csapatnál dolgozom, nagyon szeretem ezt csinálni, szeretem a közösséget és nagyon szeretek Száron lenni, amíg lehet, megpróbálom csinálni. - hangsúlyozta Lacza Albert a kupagyőztes és a jelenlegi csapat vezetőedzője.