Minden tekintetben fejlődött az Alba

Milyen érzésekkel ült le idény elején arra a kispadra, amelyre lényegében visszatért tavaly?

- Ez volt az első olyan év, amikor százszázalékos bizalmat kaptam a szezon kezdetétől fogva, és szerettem volna ezt meghálálni. A nyár folyamán rengeteget dolgoztunk azért, hogy ez az idény sikerüljön, és megvalósuljon az, amit elterveztünk. Feltétlenül előre akartunk lépni, de a felkészülés, illetve az első forduló után senki nem gondolta volna, hogy egy ennyire pozitív és sikeres évet fogunk futni. A bajnokság előtt reális elvárás volt, hogy a csapat előre lépjen, de az alapozás alatt a sérülések, valamint Debrecen elleni mérkőzésen Besszer Borbála kiesése egyáltalán nem könnyítette meg a helyzetünket.

Az segített, hogy nem határozott meg a klubvezetés helyezési számban célt, de azért legbelül várták, hogy feljebb lépjenek a tabellán?

- Konkrétan ugyan nem mondták ki a vezetők, de azért tudtuk azt, hogy a hetedik-nyolcadik-kilencedik hely környékére lőtték be a csapatot. Úgy gondolom, hogy túlteljesítettük a szezon előtti elvárásokat, hiszen olyan csapatok előztek meg bennünket, amelyek a tavalyi, és az idei idényt is az európai kupaporondon töltötték.

Meglehetősen hektikus idényen van túl a csapat, hogyan lehet értékelné?

- Azokkal a bravúr idegenbeli győzelmekkel, amelyeket szereztünk pontszámban feledtetni tudtuk a hazai elvárt kötelező vereségeket, ebből is látszik, hogy ebben a csapatban még mindig van tartalék. Amennyiben kicsit stabilabbak vagyunk, akkor még ezt a hetedik helyet és felül lehetett volna múlni.

Kialakult a csapat magja, tele fiatallal, mennyire volt nehéz összehangolni velük a munkát, bár korábban már lényegében mindenkivel dolgozott együtt?

- Az elmúlt években ez nem okozott problémát, eléggé jó elegy alakult ki a fiatal és az idősebb játékosok között, hiszen, akiket eddig fiatalnak hívtunk azok is meghatározó játékossá nőtték ki magukat, valamint sorban jöttek olyan fiatalok, akiket megpróbáltunk beépíteni. Így aztán ki több, ki kevesebb játéklehetőséget kapott közülük.

Több olyan mérkőzés volt, amelyen akarati tényezők terén volt jobb a csapat, mint korábban ez minek volt köszönhető?

- Ahogyan technikailag és taktikailag fejlődik egy csapat, úgy mentálisan is érik, és több olyan mérkőzésünk volt idén, amely a véghajrában dőlt el, több volt több olyan fordításunk - a Kisvárda ellen, senki nem gondolta, hogy hétgólos mínuszból felállunk, visszajövünk a mérkőzésbe is sikerül megnyerni. Kulcstalálkozókat nyertünk, főleg idegenben, gondolok itt a Dunaújváros, a NEKA, MTK, vagy a Békéscsaba elleni találkozóinkra. Ezek nagyon fontos összecsapások voltak. Nem mondhatom azt, hogy nem hibáztunk hazai pályán, becsúszott egy-két olyan vereség, amelyet nem kalkuláltunk be, de ez benne van a sportban, nem vagyunk tökéletesek. Meg kell jegyeznem, hogy nem dolgoztunk egy olyan bő kerettel, amely folyamatos, jó formát biztosított volna.

Az látszott, hogy a csapattal az azonos súlycsoportban levőkkel felvette a kesztyűt, ám belefutottak olyan váratlan vereségekbe, amelyekre nem lehetett számítani – ilyen volt a Békéscsaba, a NEKA, elleni fiaskó, ezeknek mi lehetett az oka?

- Ez a bajnokság nagyon-nagyon kiegyenlített volt végig, például hiába gondoltuk azt, hogy a NEKA stabil kieső csapat, de azért a végére megmutatta, hogy a top-csapatokon kívül szinte mindenkivel felvette a versenyt, több váratlan győzelmet is aratott. Ugyanez elmondható a Békéscsabáról is, nagyon szűk volt a különbség a csapatok között. Rengeteget jelentett a napi forma egy-egy mérkőzés végeredményének alakulásánál.

Mennyire okozott zavart, hogy több alkalommal két-három hétig nem tudtak tétmeccset játszani, és ezzel kieshettek a lendületből?

- Ez szörnyű volt, akár az edzőnek, akár a játékosnak, hiszen nem lehetett egy rendes ritmust felvenni. Kezdve azzal, hogy négy forduló után egyből jött a világbajnokság, utána pedig vagy válogatott hét volt, vagy a Bajnokok Ligájában szereplő csapatok miatt játszottunk más-más időpontokban. Nagyon nehéz volt így összehangolni a formát, de így utólag nézve elég jól jöttünk ki ebből.

Lenne olyan, aki kiemelne a csapatból az éves munkája alapján?

- Nem szeretnék egyénileg kiemelni senkit sem, igazából a csapatot emelném ki, hiszen amikor mi nyertünk, amikor mi egységesek voltunk akkor bárkivel felvettük a versenyt, és hiába volt rengeteg hátráltató tényező a szezonban, amiből talán egy is sok lett volna, mindig volt valaki, aki a vállára vette a társaságot, előre tudott lépni és ki tudott segíteni. Ha nem is voltak mindig kiemelkedő teljesítmények csapatszinten nagyon sokat fejlődtünk, és ez főleg a védekezésünkön látszott. Az tényleg igazi csapatmunka, nem egy-egy személyen múlik, és mi ezzel tudtunk fontos mérkőzést megnyerni.