Olimpikont faragna tanítványából Illés László, édesanyja nyomdokain Nagy Zsófia

Gratulálok a csapatod újabb sikeréhez! A tanítványod Nagy Zsófia, a Szolnoki Sportcentrum evezősével Kovács Eszterrel egy héttel azután, hogy Bledben az Ifjúsági Európa-bajnokságon negyediket lettek , újabb sikert értek el Szlovéniában kétpárevezősben, miután a nemzetközi regattán megnyerték versenyszámukat. Zsófi tavaly egypárevezősben Olimpiai Reménységek Versenyét nyert egypárban, de az idei év még ígéretesebb! A tavalyi ORV-győzelem hozta el az áttörést?

Igen, ezt követően lett az ifjúsági válogatott tagja. De 2021-ben elsőéves serdülőként már tagja lehetett volna az ifi nemzeti csapatnak, de akkor még nem vállaltuk a megmérettetést. Korainak gondoltam a kihívást. Tavaly tavasszal már elérkezettnek láttam az időt, ekkor nyerte az ORV-t, majd az ifi Eb-n a négypárevezős, a vb-n nyolcas tagja volt.

Rendesen bekezdtek a lányok, idén Franciaországban, negyedik helyen zártak az ifi Eb-n, hozzájárulva ehhez a válogatott egyik legsikeresebb szerepléséhez (egy ezüst, egy bronzérem, és két negyedik hely). Mi a sikerük titka?

A tavaszi válogató versenyen egypárevezősben az azóta ifi Eb-ezüstérmes Pádár Luca mögött Zsófi lett a második, a szolnoki Kovács Eszter a harmadik. Így kerültek egy hajóba kétpárevezősben. Két teljesen különböző alkatú, karakterű lány, de a hajóban képesek meghalni egymásért. Óriási az összhang közöttük, már a válogatón megállapította a szakma, hogy kincset találtunk. Engem bíztak meg, hogy legyek a felkészítő edzőjük.Zsófi a vezérevezős az egységben, volt kitől örökölnie a tudást, az erőt, és a rátermettséget, hiszen édesanyja Nagy-Kapócs Anikó olimpikon evezős.

 Mióta edzed Zsófit?

A kezdetektől fogva. A VVSI-bel kezdetben még Vida Erikkel együtt edzettük. Négy éve készítem fel.

Ha már megpendítetted a VVSI-s vonalat, kihagyhatatlan a kérdés, miért döntöttél úgy 2020 végén, hogy kiválsz – az azóta Evezős Utánpótlásért Alapítvány néven működő - anyaegyesületedből, és a Balatoni Kajak-kenu Evezős és Vitorlás Sportegyesületben a saját utadat járod – szintén a Velencei-tavon?

Szakmai, és személyes természetű dolgok vezettek a kiválásig. Nagyon sajnáltam, hisz a VVSI-ben eveztem, és lettem válogatott. Hét év szünet után visszatértem, és Vida Erikkel nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, a nyolcvanas évek végén az Agárdi MEDOSZ-ban együtt eveztünk. Jakócs György a balatoni klub tulajdonosa, a Magyar Evezős Szövetség korábbi elnökségi tagja személyében partnerre találtam, így kezdődött az új fejezet. Egyébként terveink között szerepel, hogy a klub nevében a magyar tenger mellett megjelenjen a Velencei-tó is.

Milyenek voltak a kezdetek?

Egy éven át ketten voltunk Zsófival, és persze az édesanyja is sokat segített.

Merész vállalkozás...

A járvány kellős közepén Anikóék velencei házában tartottuk az edzéseket, csak egy evezős ergométer gép, és kézi súlyzók álltak rendelkezésre. Aztán egyre többen csatlakoztak hozzánk, kizárólag lányok alkotják a csapatot. A hajóinkat a Testnevelési Egyetem velencei szállodájánál tároljuk, onnan evezünk át a sukorói pályára. Motorcsónakunk nincs, amennyire lehet bringával kísérem a lányokat a pályán. Nagyon jó Masters közösség alakult a 2019-es Velence-tavi Masters Világbajnokság után, és továbbra is kitart a lendületük, sokat segítenek nekünk: vettek egy nagy sátrat, segítettek a hajóvásárlásban. A pontversenyben évről-évre előrébb lépünk. A tavalyi évünk jól sikerült, hazai pályán nyertük a serdülő egypárt Zsófival, második helyet szerezték meg Eszterrel kétpárban, négypárevezősben pedig bronzérmet nyertünk.

Újoncként maradandót alkotni komoly visszaigazolás...

Én csak hozzáteszem a magamét, próbálom segíteni a versenyzőimet, hogy kiteljesedjenek. A lányok a legfontosabbak! Mindig azt mondom nekik, hogy aki „jön velünk” abból bármi lehet, egyetlen versenyzőmnél sem akarhatom nála jobban a sikert, az nem hoz eredményt. Zsófi nagy húzóerő, mellette van még egy válogatott versenyzőm, Rozmus Míra, aki két hét múlva az Olimpiai Reménységek versenyén áll rajthoz.

Az evezős szakosztály vezetője, Nagy-Kapócs Anikó is komoly húzóerő a klubban, láthatóan aktívan kiveszi a részét a közösségi eseményekből is.

A szöuli, és a barcelonai olimpián is részt vett evezősként – ez önmagáért beszél. Minden hazai versenyünkre elkísér minket, és rengeteget segít, ha kell masszírozza a lányokat, tanácsokat ad nekik. Nehéz szétválasztani számára az édesanyai, és a segítő szerepet. Fel vagyok rá hatalmazva, hogy jelezzem, ha - viccesen szólva - „elvetné a sulykot”. De erre nincs szükség, jó az összhang közöttünk.

Az evezés mellett a futballhoz is kötődsz, sőt a fiad is. Családi focimeccsen mindjárt két kapust is ki tudtok állítani!

Míg eveztem nem futballozhattam versenyszerűen, de imádtam játszani a fehérvári Vasvári iskolában. Miután abbahagytam az evezést tíz éven át nem sportoltam, majd egyszer egy falunapon megláttak védeni, és rögtön leigazoltak Sárszentmihályra a megyei másodosztályba. Úgy vállaltam be, hogy nagypályám még életemben nem védtem! Felkerültünk az első osztályba, majd az öregfiúkban is számítottak rám. Több szempontból is szerencsém volt, egyrészt a csapatot akkoriban Szabó József a Vidi élő legendája edzette, másfelől pedig, felkért, hogy mivel Disztl Péter nem ér rá, ugorjak be a helyére a Vidi-öregfiúkba. Először csak egy-két gálameccsen csatlakoztam hozzájuk, aztán ott ragadtam. Volt olyan is, hogy Peti védett az egyik félidőben, a másikban én. Szenzációs velük együtt játszani! A legkisebbik fiamat már hét évesen elvittem a Vidibe Szabó Józsefhez, majd edzette Kuttor Attila is. Aztán Iváncsára igazolt. Most a Tihany csapatában véd, mert különben nem lehetne játékvezető Fejérben, egyébként futsalozik is. Isten ajándéka, hogy volt olyan gálameccs, hogy mindkét csapat összeállítása Illéssel kezdődött! Egyre inkább kacsingat a játékvezetés felé, egyre komolyabb szinten űzi a teqball játékvezetést, nemzetközi versenyekre is hívják, Madridban, Szkopjéban is járt. Úgy hírlik olimpiai sportág lesz, ez számára is óriási lehetőséget tartogat.

A tanítványod, Zsófi Olimpiai Reménységek Versenyét nyert, ő is jó úton halad az ötkarika felé...

Meg van benne a szándék, és a motiváció. Nagyon komolyan veszi az evezést. Amikor el kellett jönnünk a VVSI-től  semmink sem volt, Anikóék vettek egy egypárevezős hajót – ami nem olcsó. Ez is mutatja milyen komolyan gondolják, gondoljuk.

2028-ban nem lenne rossz, ha a fiaddal, és a tanítványoddal együtt lehetnél ott az ötkarikás játékokon Los Angelesben! De nem fussunk ennyire előre. Miről szól az idei év, a szezon hátralévő része?

Ami biztos, hogy Nagy Zsófi kétpárban az Ifjúsági világbajnokságon is rajthoz áll Franciaországban, méghozzá a párizsi olimpiai pályán. Rozmus Míra kevesebb, mint két hét múlva Szegeden méreti meg magát az ORV-n négyesben, és nyolcasban. Aztán július elején Országos Bajnokság, szintén a Maty-éren.