Csatárként kezdett, most már a kapuban remekel

Honnan jött a futball szeretete? Mikor határozta el, hogy futballista szeretne lenni?

– Nem tudnék egy konkrét dátumot kiemelni. Úgy emlékszem, hogy négy-öt-hat éves koromban már ezen ábrándoztam, hogy szeretnék focista lenni. A játék szerete pedig családtól és a barátoktól jött. Bár profi focista nem volt a családunkban, de édesapám szerette a futballt és még a mai napig űzik a barátokkal.

Mindig is a kapu volt a terepe?

– Egész sokáig nem, a mezőnyben játszottam, elől is hátul is megfordultam, de legszívesebben csatárként játszottam. Még talán 11-12 évesen is volt, hogy párhuzamosan, a mezőnyben és a kapuban is szerepet kaptam. Ezután jött egy pont, amikor azt mondták, hogy jó lenne eldönteni melyiket szeretném csinálni, én pedig egyedül úgy döntöttem, hogy a kapuban maradok és ott folytatom.

Egy év leforgása alatt megjárta az NB III-at, az NB II-t, tavasszal pedig az NB I-ben is debütálhatott. Kivel közölte először a jó hírt, hogy élte meg a lehetőséget?

– Talán a családommal, a szüleimmel közöltem először, hogy sor kerülhet a debütálásra azon a hétvégén. Nem azt mondom, hogy vártam rá, mert hirtelen jött, de Szabival és a Mesterrel is beszéltünk róla, hogy nem térek vissza tavasszal Csákvárra, hanem Felcsúton maradok és a félszezon során biztosan megkapom a lehetőséget. Nyilván erre így nem számítottam, de örültem neki. A családom és a barátaim pedig örültek annak, hogy eljött ez a pillenet, támogatnak, ami nekem nagyon jól esik.

Melyik mérkőzéssel a legelégedettebb eddig?

– Ha a saját teljesítményemet nézzük, meg a visszajelzéseket, akkor talán a Fradi elleni bajnokit emelném ki.