Bedi Bence nem bánta meg, hogy a nyáron klubot váltott

Bár hosszasan marasztalták az egerszegiek - a zalaiak klubigazgatója, Sallói István nem titkolja, az egyik kedvence évek óta Bedi Bence -, azonban a 27 éves középpályás már korábban jelezte, váltani szeretne. A nyáron a Vidi igazolta le a labdarúgót, aki különleges mérkőzésre készült szombaton, élvonalbeli pályafutása során először lépett pályára a Zete ellenfeleként. A mérkőzés 1-1-es döntetlennel zárult. A vendégek góljánál ő is hibázott, rosszul fejelte el a labdát egy beívelésnél, aztán feljavult a vendéglátó játéka, az utolsó húsz percben hatalmas fölényben játszott a Vidi, megérdemelték az utolsó másodpercben kiharcolt döntetlent.

-Nagykanizsán születtem, Letenyén nőttem fel. Az általános iskolában mindenki a focit szerette, sokat játszottunk a szünetekben, ha volt időnk, az iskolaudvaron rúgtuk a labdát. Gyerekkoromban a brazil Ronaldo volt a legfelkapottabb név, ő volt akkoriban a példaképem. A suliban kipróbáltam a kézilabdát, az atlétikát, rendszeresen eljártunk versenyekre, de a foci volt az, ami megmaradt. Letenyéről kerültem Kanizsára 2009-ben, ahol 2 évet fociztam. Majd választás elé kerültem, hol folytassam a középiskolai tanulmányaimat. Előtte pár évvel indult az akadémiai képzés Zalaegerszegen, ez jó lehetőség volt, hogy a tanulás mellett akadémiai keretek között futballozhassak. Így igazoltam 2011 nyarán Zalaegerszegre, az U16-os csapathoz. Az utánpótlás korosztályokban végigjártam az U16-os, U17-es, U18-as, U19-es gárdát, 2015 telén kerültem az első csapathoz, februárban be is mutatkoztam az első csapatban, a Békéscsaba elleni másodosztályú mérkőzésen, 0-0 lett a végeredmény. Majd 2019-ben feljutottunk az első osztályba, és 2019. augusztus 3-án szerepeltem először az első osztályban a Mezőkövesd elleni, idegenbeli meccsen, sajnos kikaptunk 1-0-ra. Emlékezetes marad számomra ez a derbi, ugyanis jobbhátvédet játszottam. Összességében 13 szezont játszottam Zalaegerszegen, ebből 9 és fél évet voltam a ZTE felnőtt csapatának tagja, 2015 telétől 2024 nyaráig. Meghatározó éveket töltöttem Zalaegerszegen, tavaly Magyar Kupát nyertünk, a klub történetében először, valamint kikléptünk a nemzetközi porondra, az Eszékkel találkoztunk az UEFA Európa Ligában. Úgy éreztem, szeretném magam máshol, új közegben is kipróbálni. Egyszerűen új környezetre és impulzusokra volt szükségem, ezért döntöttem a váltás mellett – mondja Bedi Bence.

Nem került teljesen idegen környezetbe Fehérváron, hiszen korábban Nikola Serafimovval és Huszti Andrással együtt szerepelt Zalaegerszegen.

-A többieket csak a pályáról ismertem, hiszen ellenfélként többször találkoztunk. A nemzetközi kupa első körében, úgy gondolom megérdemelten jutottunk tovább az azeri Sumqayit ellen. Idegenben sikerült előnyt szereznünk és hazai pályán a döntetlen is elég volt a továbbjutáshoz. Az Omonia elleni első mérkőzésen annak ellenére, hogy az ellenfél nagy nyomást helyezett ránk, tudtuk velük tartani a lépést, és minimális, egygólos hátrányból vártuk a visszavágót. A hazai meccsünk aztán nem az elképzeléseink szerint alakult, főleg az első félidőben mutatott játékunk volt várakozáson aluli, az ellenfél meg is tudta szerezni a vezetést, de a második félidőre fel tudtunk pörögni. Így utólag, az egész mérkőzésen ebben a felfogásban kellett volna játszani, de sajnos a gólszerzés nem jött össze, és kettős vereséggel búcsúztunk a kupától.

Aztán a hétvégi, ZTE elleni, fehérvári összecsapás kerül szóba. Mosolyogva jegyzi meg, természetesen nem tévesztette el az öltözőt.

-Különleges mérkőzés volt számomra, hiszen ezelőtt csak Zalaegerszegen fociztam felnőtt szinten, szép emlékeim vannak erről az időszakról. Ellenfélként soha nem játszottam ellenük, ez a pillanat most jött el. Rengeteg ismerős arc volt a pályán, valamint a kispadon, a lelátón, tehát minden szempontból különleges mérkőzés volt számomra. Meccs után próbáltam egy-két szót váltani, a játékosokkal, stábtagokkal, jó viszonyban voltam velük. Győzelmet vártam korábbi egyesületem ellen, úgy gondolom, kezdtük a mérkőzést, a félidő első felében sokat birtokoltuk a labdát, kapufáig is eljutottunk, a félidő végéhez közeledve kiengedtünk, többször is veszélyeztetett a Zalaegerszeg. Fordulás után próbáltunk váltani, sajnos hamar megszerezte a vezetést a ZTE. A kapott gól után sikerült átvennünk a kezdeményezést, aktívabbak voltunk támadásban, helyzeteket alakítottunk ki, ismét lőttünk egy kapufát. Viszont nagyon figyelni kellett a rivális kontratámadásaira. Szerencsére a lefújás előtti utolsó percben sikerült egyenlítenünk.

Mindig a csapat érdekeit tartja szem előtt, de természetesen egyéni célja is van: stabil és meghatározó tagja szeretne lenni a csapatnak, gólokkal es gólpasszokkal akarja segíteni az együttest a középpályáról.

-Nagy munkabírású játékos vagyok, aki szeret a pálya minden részén feltűnni, védekezésből és a támadásból egyaránt kivenni a részét. Több poszton is bevethető vagyok, elsősorban a középpályán szeretek játszani, de a balhátvéd pozíció sem ismeretlen számomra, rengeteg mérkőzésen játszottam szóhoz ezen a poszton is. Abban feltétlenül fejlődni szeretnék, hogy még hatékonyabban segítsem a támadásokat, pontosabbnak kell lennem a befejezéseknél. Szerencsére hamar sikerült beilleszkedni, a csapattársak, az egész stáb, az összes munkatárs nagyon segítőkész volt. Mindenben segítettek, lakáskeresésben, vagy ha bármire szükségem volt, mindig akadt valaki, aki segített az elején. Miután megérkeztem a csapathoz, következő héten mentünk edzőtáborba tíz napra, ami szintén jót tett, hogy minél hamarabb megismerjem a többieket. Már nagyjából sikerült megismertük a várost, feleségemmel és az egyéves kislányukkal, Zénával. Jól érezzük itt magunkat.

Amikor a korábbi, Vidi elleni meccsekről faggatom, azt mondja, akadnak jó emlékei és természetesen rosszak is.

-A legkellemetlenebb négy éve, 2020-ban zajlott, a Magyar Kupa negyeddöntőjében találkoztunk, az első mérkőzésen, Egerszegen nyertünk 2-0-ra, majd a visszavágón Fehérváron kikaptunk 5-0-ra és elbúcsúztunk a sorozattól.