2011.07.02. 02:29
A piros kabátos rezesek karnagya
Mór városa igazából két dologról nevezetes: az ezerjóról meg a (majdnem) száztagú fúvószenekaráról. A Móri Fúvósokat három évtizede alakította Acsai Sándor, aki azóta is karnagya, művészeti vezetője a piros kabátos rezeseknek. Acsai Sándort az elmúlt - és az elkövetkező - harminc esztendőről kérdeztük.
- Miként sikerült a Móri Fúvosok múlt vasárnapi koncertje, amelyet a városban hosszú évek óta megrendezett Nyári Zenei Estek nyitányaként rendeztek?
- Előző nap a szlovákiai Jókán léptünk fel egy fesztiválon. Harminc percben volt megszabva egy-egy együttes műsorideje. Mi másfél órát zenéltünk, mert állandóan visszatapsolták a csapatot... Vasárnap virradóra értünk haza Mórra, este hatkor pedig a Lamberg-kastély parkjában kezdődött a zenekar évadzáró hangversenye. Itt is igyekeztünk kitenni magunkért, hiszen nem szerettünk volna hazai pályán sem csalódást okozni a több száz nézőnek.
- Hányadik külföldi turnéja volt a szombati a 30 éve alapított móri rezeseknek ? És melyik szereplés a legemlékezetesebb?
- Ez volt a harminckilencedik külföldi turnénk. Az évek során összesen 14 országba volt alkalmunk eljutni, Izraeltől Görögországig. A legemlékezesebb föllépésünk pedig 2001-ben volt a Tisza-parton, amikor a zenekarunk végzett az első helyen a millenniumi fúvósfesztiválon. Erre utalva szoktunk tréfásan azt mondani: Az első ezer évet a móriak nyerték meg Szolnokon .
- Miként jött a fúvószenekar alapításának a gondolata?
- A Zeneművészeti Főiskola kürt szakán végeztem. Miután a feleségemmel, Zsókával Mórra kerültünk, a zeneiskola igazgatója, Vámosi József volt az, aki erre inspirált. Ő, aki hallotta még zenélni a valamikori itteni sváb fúvószenekart, mondogatta mindig: jó lenne újjáéleszteni a német nemzetiségi hagyományokat! A Móri Fúvószenekart a zeneiskola kebelén belül alakítottam meg. Az együttes mögött álló Móri Fúvószenei Egyesület 1991-ben alakult meg, annak érdekében, hogy már önáló jogi személyként pályázni is tudjunk.
- A megalakulása óta eltelt három évtized alatt a fúvószenekar csaknem száztagúra bővült. Miként sikerül fenntartani egy ilyen órási együttest?
- Ez támogatók, szponzorok nélkül lehetetlen lenne. Sokat köszönhettünk az idők folyamán az áfésznak, az utóbbi időben pedig a móri vállalkozásoknak. Multiknak és hazaiknak egyaránt. Kiemelt támogatónk a város önkormányzata. Mi igyekszünk meghálálni a segítséget: Grell József, az alapítvány korábbi elnöke összeszámolta: az együttes hangkazettái, CD-jei, a rólunk szóló írásos anyag - általunk, támogatóinkon, illetve diplomáciai csatornákon keresztül - eddig a világ 64 országába jutottak el. Ezek nyilván nem csak a zenekar, de a város jó hírét is elviszik. Külföldi turnéink alkalmával pedig nem mulasztunk el móri ezerjót sem bepakolni a poggyászunkba.
- Apropó, az ezerjóról jut eszembe: móri ember esetében szinte elképzelhetetlen, hogy ne legyen szőleje...
- Én sem cáfolok rá erre a népi megfigyelésre. Van szőlőm, igaz csak néhány tőke a ház körül. Egy komolyabb ültetvény gondozására nem futná az időmből, hiszen nem csak a móri fúvósok karnagya vagyok, de - a feleségemmel együtt - tagjai vagyuk a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekarnak is. A kertemre azonban büszke vagyok, virágaink, veteményesünk, gyümölcsfáink is vannak.
- Miből áll a móri rezesek repertoárja?
- A repertoárunk a polkától a filmzenéken át a világslágerekig terjed. Nagyon sokat köszönhetünk a német kottakiadónak, Sigfrid Rundelnak. Az általa kiadott kottákhoz díjmentesen jutunk hozzá, ugyanis mi vagyunk a kiadó magyarországi bemutatózenekara. A móri fúvosok több ízben vettek már részt úgynevezett menetzene-gyepshow fesztiválon. Ez azt jelenti, amikor a futballpályán zenélés közben alakizik is a zenekar. Ezért háromszor kaptunk aranyminősítést. Két musicalt is bemutattunk, a Szent Ferencről szóló Franziskus és a Freunde előadásán móri amatőrök is közreműködtek. A Franziskus-előadásunkról egyébként valaki, aki a németországi ősbemutatót is látta, úgy nyilatkozott: jobb volt, mint az eredeti! Említettem az amatőr szereplőket. Móron hagyománya van az összefogásnak. Így a Franziskus díszleteit a Zimmermann iskola tanárai készítették, a másik musicalünkben pedig radnótisok működtek közre. Volt rá példa, hogy a karácsonyi koncertünkön a város pedagógusai is dalra fakadtak, és egy ízben pedig az önkormányzati képviselő-testület tagjait is sikerült a színpadon megénekeltetnünk .
- Eddig az elmúlt harminc évről beszéltünk, most szóljunk a következő harmincról!
- Az egyesület élén a közelmúltban változás történt. Grell József után Erdei Ferenc, a német kisebbségi önkormányzat vezetője lett az elnök. Szerencsére nincs gond az utánpótlással, amelynek fő forrása változatlanul a Basalné Rézmann Ágnes vezette móri zeneiskola. A közhiedelemmel ellentétben nem minden gyerek ragaszkodik a gitárhoz és a dobhoz. Az, hogy a zeneiskola tanárai is beülnek a zenekarba, növeli a kezdők önbizalmát.
- A közelebbi tervek?
- Július végén Mór erdélyi testvérvárosába, Nyárádszeredára utazik a zenekar. Augusztus végén fellépünk azon az ünnepségen, amely alkalmával - várhatóan a miniszterelnök jelentében - lelepzik a város híres szülöttének, a legendás államférfinak, Wekerle Sándornak hatméteres szobrát. Nagy megtiszteltetés, hogy a Móri Fúvósok képviselhetik - hazánkból egyedüliként - Magyarországot szeptember első napjaiban a Visegrádi Négyek kulturális fesztiválján, amelyet Szlovákiában rendeznek meg. Az igazán nagy dobás azonban eztán következik. November 19-én mutatjuk be a Geszti Péter-Dés László szerzőpáros Dzsungel könyve című musicaljét. A korábban fehérvári Vörösmarty Színházban is nagy sikerrel játszott darabot a szerzők engedélye alapján a Radnóti iskola hangszerelteti át fúvószenekarra. Az előadást Kovács Imre Attila rendezi, és a már említett Radnóti Miklós Általános Iskola diákjai és pedagógusai is közreműködnek benne.