Külföldön építünk karriert - Tavaly rekord számú munkavállaló vándorolt ki

Majzer Mária, a székesfehérvári Gárdonyi Géza Szakiskola igazgatója úgy véli, fontos, hogy a fiatalok előtt kinyíljon a világ. A hazánkban jól képzett szakembereket itthon is meg kell becsülni, de arra is lehetőséget kell teremteni számukra, hogy más kultúrákkal, munkastílusokkal is megismerkedjenek.

A felmérések egyébként azt mutatják, hogy egyre nyitottabbak a magyarok a külföldi munkavállalás iránt. A kétkezi és szakipari munkavállalók jó lehetőséggel "rúgnak labdába" kevesebb nyelvismerettel is. Ennek eredményeként tavaly közel negyven ezren hagyták el az országot. Majzer Mária szerint azokon a nyári gyakorlatokon, melyekre a diákjaik eljuthatnak, megtapasztalhatják, milyen fontos is az idegen nyelv tanulás. Az egyébként szakácsok, cukrászok, felszolgálók képzésével foglalkozó intézmény vezetője elmondta, iskolájukban az angol és a német nyelv valamelyikét tanulják a diákok, de fakultációkon az olasz nyelvvel is ismerkednek. Hozzáfűzte, a Leonardo-program keretében évről évre hat hetet tölthet 10-15 gyerek külföldi. Az elmúlt években Német- és Olaszországban bizonyították rátermettségüket a fiatalok. Persze - például Márkus Ágnes, az iskola nyelvtanára személyében - kísérő tanáruk, segítőjük is akad. Azonban a kísérő nem a nyelvi nehézségek áthidalását vállalja, hanem a háttérből támogatja a fiatalokat.

Majzer Mária hangsúlyozta, a fiatalok maguk tapasztalnak meg egy másfajta követelményrendszert. Itt bizonyíthatják magas szintű szakmai tudásukat, s elkötelezettségüket is. Ennek tekintetében "bók", hogy például Olaszországban több diákjukat is maradásra csábították annak ellenére, hogy még a szakmunkásvizsga előtt álltak. Természetesen a gyakorlatról mindenkit hazahoztak, ma már több egykori hallgatójuk dolgozik külföldön.

A TÁRKI felmérése szerint a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt a külföldön munkavállalást, letelepedést tervezők aránya. 2010 óta a rövid- és hosszú távú munkavállalás szándéka (különösen az utóbbi) erősen nő. Továbbá vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek esetében az átlagosnál (19 %) magasabb a migrációs hajlandóság mértéke. Ez leginkább a fiatalokra, illetve azokra a társadalmi csoportokra jellemző, amelyek körében magas a fiatalabbak aránya, s ezen túlmenően még a gazdasági-társadalmi helyzetük és jövőjük sem rózsás (munkanélküliek, roma származásúak). A migrációs tervet fontolgató társadalmi csoportok közül kiemelendő, hogy minden második 30 év alatti magyar felnőtt, azaz a 18-29 évesek közel fele gondolkodik így.

A munkanélküliség az unió egészét sújtja, különösen nehéz a fiatalok, pályakezdők helyzete a tagállamokban. Erre keres megoldást az Európia Bizottság: ezek egyike lehet az, hogy állást kereső embereket a képzettségüknek megfelelő munkához segítenek külföldön. A program szerinte az első lépés lehet egy átfogó, az igényekhez jobban igazított, uniós munkaközvetítői szolgáltatás felé. Ennek részeként egy naprakész adatbázis felépítését is tervezik.

Bárhol, boldogan?

Egyre több ismerősöm vágna neki az ismeretlennek, indulna útnak, feladva mindent, amit itthon már megteremtett, elért. Eddig csak a magyar paradicsomot vásárolta a boltba, került bár télen sokkal többe, mint a spanyol portéka, most pedig csomagolna. Mosogatna is, csak nyugodtabban, anyagi biztonságban élhetne. Ne kelljen rettegve várni a reggeli híreket a rádióban arról, hová szökött fel az euró és a svájci frank árfolyama, vagy arról, milyen adót szavaztak meg. Hobo egyik dalának sorai jutnak eszembe: "lennék kispolgár bárhol boldogan..." Hogy aztán magyarul álmodjunk, s magyarul sírjunk mindannyian?