2012.09.16. 08:27
Kalocsaiba öltözteti a világot
Székesfehérvár - Sipos Tünde Melinda ha tehetné, az egész világot kalocsaiba öltöztetné. Egy kis fehérvári garzonlakásban alakította ki műhelyét, ahol fiával, párjával és két kedvencével húzza meg magát. S amint meglát egy tárgyat, máris azon töri a fejét, miként mintázhatná meg.
Sipos Tünde Melinda maga sem emlékszik már arra, mikor szerelmesedett bele ennyire a kalocsai mintákba. A túrkevei édesanya, a keceli apa és persze a herendi porcelángyárban töltött idő mind közelebb hozta a fiatal édesanyához a népművészeteket. Aki ma apró csodaműhelyét otthonában, egy alig több mint harminc négyzetméteres lakásban rendezte be, bár szíve szerint egy igazi parasztházba költözne. Mert Tündéről azt is tudni kell, hogy egykoron porcelánfestőnek tanult, s a herendieknél szerezte meg a gyakorlatot, rutint, melynek köszönhetően ma egészen apró felületekre, akár körmökre is képes kalocsai mintát varázsolni. Persze bármit megfesthetne, meghímezhetne, ha nem lenne a kalocsai iránti vonzalom.
- Ez a kedvenc farmernadrágom – mutatja az éppen viselt ruhadarabot, melynek persze mindkét szárát hímzett virágok borítják. Nem kérdéses, maga hímezte, úgy, mint a táskákra, tornacipőre és a testvérének ajándékba adott kabátra is a mintákat. Most épp fiának hímez majd táskájára kalocsait. Divatot is teremtene, persze csak a maga módján.
Elárulta, ha hímzésbe fog, reggeltől estig dolgozik, s egy-két nap alatt elkészül az alkotás. Persze attól függ, milyen nagy felületet kell beborítani a mintákkal, s azok mennyire komplikáltak. Nem csak hímzéssel foglalkozik, festi is a kalocsait. Például kerékpárjára.
– A biciklijeink már nem férnek el a lakásban, így a garzonház folyosóján tartom őket. Mióta a sajátom vázát kalocsaiba öltöztettem, sehol nem bántják, míg a korábbi bringáinkról időről időre eltűnt valami. A biciklit egyébként közel három napig festettem – árulta el Tünde.
A leleményes fiatal nőről azonban nem csak azt tudtuk meg, hogy él-hal a kalocsai mintákért, motívumokért, hanem azt is, hogy szívesen választ különleges foglalkozást magának.
– Előbb Dunaújvárosba, majd Székesfehérvárra költöztem, s mindig igyekeztem megtalálni a helyemet. Amikor aztán munkanélküli lettem, úgy döntöttem, képzem magam. Jelentkeztem, s fel is vettek a szobafestő- és mázoló tanfolyamra, ahol több mint tíz férfi mellett egyedül végeztem nőként, egyébként osztályelsőként. Nagy kihívás volt például a kettes létrára felmászni, s azon dolgozni, mert tériszonyom van, de végül legyőztem. Festőként azonban azóta sem sikerült elhelyezkednem, ha meghallják, hogy nő vagyok, már nem is érdekes, milyen a szaktudásom. Pedig társaimnál talán ügyesebb vagyok, hiszen bármilyen mintát is megfestek a falakra – mondta Tünde, amit természetesen elhiszünk, látva apró otthonának falait: a kalocsai mellett ugyanis oroszlánokat, dínót és más mesefigurákat is felfedezhetünk kisfia ágya mellett a falon.
Ahogyan a műhelynek kikiáltott íróasztalnál is sok kincsre bukkanhatunk. Karkötőket, kitűzőket díszít Tünde, de a ceruzatartót, a bonbonos dobozt is kipingálta. A monitor szélét kalocsai díszíti, de gyűrűjére, s egy kedves fa elefánt hátára is kalocsai motívummal díszített terítőt festett. A kézműves termékek készítése kitölti a fiatal édesanya mindennapjait, kis manufaktúrájában gyöngyöt fűz, rajzol, hímez, és fest mindenre, amit csak el tudunk képzelni. Gyöngyékszerek (fülbevalók, nyakláncok, karkötők, medálok), bőrből készült karkötők, festmények, mandalaképek, grafikák, festett üvegek és minden egyéb kézzel készített apróság megtalálható nála. Leginkább a népi motívumok megörökítésén dolgozik, s reméli, valaki végre felfigyel alkotásaira. Mert az bizonyos, hogy válogathatunk a gyönyörűen díszített tárgyak sokaságából.