Ötkarika a bombák és harcok árnyékában

Ötkarika a bombák és harcok árnyékábanHarminc évvel ezelőtt rendezték az első, szocialista, téli játékokat Szarajevóban, a később rommá lőtt bosnyák nagyvárosbanA téli és a nyári játékokat 1992-ig ugyanazon esztendőben rendezték. Értelemszerűen, a télieket télen, a nyári-akat nyáron, illetve alkalmasint, kora ősszel.

Napjainkig mindössze egyetlen város, az osztrák Innsbruck mondhatja el magáról, hogy kétszer is fogadhatta a világ legjobbjait, 1964-ben és 1976-ban. Utóbbit amolyan beugróként, ugyanis a játékok rendezését 1970-ben az Egyesült Államokban található Denver nyerte, a svájci Sion, a finn Tampere és a kanadai Whistler előtt, ám a két évvel később, Colorado államban tartott népszavazás során az ott élők 59 százaléka elutasította, hogy a játékok költségvetéséből hiányzó összegeket közpénzekből pótolják. Denver azonnal városa jelezte is, nem rendez, a NOB pedig az 1964-ben remekül vizsgázó tiroliakat kérte fel, vállalják ismét a házigazda szerepkört.

A szervezők szerint biztonságos lesz a téli olimpia. A megnyitó előtt egy hónappal harckészültségbe helyezték a biztonsági erőket

A hozzánk legközelebbi téli olimpiát Szarajevóban tartották, 1984-ben. A magyar fővárostól 550 kilométerre fekvő település az egykori, szocialista blokk egyetlen vendéglátója. 1980-ban az amerikai Lake Placid bonyolított, a négy évvel későbbi eseményre három pályázat érkezett, Göteborg az első körben elbukott, 10 szavazattal, Szapporo 33, Szarajevó 31-et gyűjtött. Jött a második kör, amelyen fordult a kocka, a jelenlegi, bosnyák főváros 39-36-ra győzött. A döntést 1978 májusában, Athénban hozták, a beszámolók szerint a Szarajevó polgármestere, Anton Sucic később bevallotta, fogalmuk sem volt, mire is vállalkoznak

A győzelmükben alighanem az is szerepet játszott, hogy Szapporo hat évvel korábban már volt házigazda, a közösen kandidáló Göteborg-Falun kettős már az elején jelezte, a nagy távolságok miatt vélhetően lennének versenyszámok, ahova repülővel juthatnának el az érdekeltek.A jugoszlávoknál ilyen gond nem került fel, mindössze a síversenyeket rendezték a közeli, szerbek lakta Jahorinán és Bjelasnica-hegyen, a többi sportágnak a központi mag adott otthont. „Régóta álmodoztunk erről a pillanatról: mélységesen hittük, hogy eljön az a nap, amikor szocialista önigazgatású országunkban, Tito hősi partizánjainak országában üdvözölhetjük a játékokat” – nyilatkozta rendkívül lelkesen, a görögországi voksolás után Branko Mikulic, a szervezőbizottság elnöke.

A városi vezetők úgy gondolták, a rendezés elnyerésének köszönhetően végleg a múlt ködébe vész a város komor híre, amit az 1914. június 28-i merényletnek köszönhet. Szarajevó 70 év múltán végre nem Ferenc Ferdinánd császár és a gyilkos merénylő, Gavrilo Princip révén lesz emlékezetes.A rendezők tartottak attól, hogy nem lesz elég hó a február 7-től 19-ig tartó eseményen, ugyanis meglehetősen későn érkezett az égi áldás, ám amikor megjött, rengeteg fejtörést okozott. A folyamatosan szálló pelyhek miatt az első négy napban meg sem rendezhették az alpesi sí versenyeit, a férfi lesiklást a tervezettnél egy héttel később tudták csak lebonyolítani. Az események amúgy remek hangulatban zajlottak, a résztvevők elégedettségüket fejezték ki.

A napjainkra romos állapotba került szarajevói bobpálya a háború során a frontvonalban húzódott

A házigazdák figyeltek mindenre, leginkább arra, hogy a költségek ne szálljanak el. Korábban a téli és nyári játékokon gyakran előfordult – persze, azóta is -, hogy rosszul mérték fel a lehetőségeket, az ott élők évekig nyögték az ötkarikás túlköltekezés miatt kivetett adókat, Szarajevóban ezzel nem volt gond. A szervezők 160 millió dolláros költségvetéssel kalkuláltak, ám megúszták 135-ből, ráadásul a tévés jogtulajdonos, az amerikai ABC 100 millió dollárt fizetett a jogokért, amelynek kétharmada a szervezőket, a maradék a NOB-ot illette. 

A megnyitó ünnepséget az 1952-ben épített, a játékokra 55 ezresre bővített Kosevo Stadionban rendezték, a létesítmény 2004 óta Asim Ferhatovic Hase nevét viseli, az elsőligás FK Szarajevó futballistáinak otthona, jelenleg 37 500 befogadására alkalmas. Az 1984-85-ös UEFA-kupa sorozaton a döntőig menetelő Videoton a Grbavica Stadionban vívta az elődöntőt a Zseljeznicsar ellen. A nyolc évvel későbbi háború kapcsán sokan úgy gondolták, a döntően fa lelátókkal rendelkező Grbavicából temető lett.

A létesítmény azonban ma is áll, a Zseljo otthona azóta is, a város szélén fekvő Kosevo mellett terül el a hatalmas temető, ahol a borzalmas háború áldozatai találtak örök nyughelyre. Persze, egy kisebb temető a Grbavica mellett fekvő Zetra-csarnok közvetlen közelében is található.A Zetrában rendezték az ötkarikás záróünnepséget – a téli játékok történetében ez volt az első, amelyet zárt térben bonyolítottak –, a háború során ez is megsemmisült, hideg pincéje halottasházként funkcionált, székeiből koporsókat készítettek.

Az 1984-ben még oly vidám kabalaállat, Vukco képe megkopott, de még látható a 12 ezres létesítményt külső falán.A csarnokot 1999-ben, nemzetközi segítséggel, az olimpia 15. évfordulóján újjáépítették, a közelmúltban az EBEL itt bonyolította a szarajevói Winter Classicot, a szlovén Ljubljana a Villachot és a Klagenfurtot fogadta. Akadnak tehát helyszínek, amelyek megújultak, de vannak olyanok is, amelyek az enyészeté lettek. A jahorinai síközpontban zajlanak a felújítások, főleg az utóbbi években, új épületek nőttek ki a földből, de az akkori felvonó tönkrement, helyén fák magasodnak, a hotelek és vendégházak jelentős része ma is elhagyatott, magán viseli az ütközetek nyomait. A lassan teljesen szétmálló bobpálya a frontvonalban volt, a szerbek lövészároknak használták. A jelenleg szintén romos, két síugrósáncot mesterlövészek szállták meg és módszeresen lőttek az alattuk elterülő városban élőkre, az öreg kontinens utóbbi három évtizedének legpusztítóbb ostroma során, amely 38 hónapon át tartott.

Ez volt az 1991-ben kirobbant balkáni háború legszörnyűbb szakasza, százezren vesztették életüket. Az áldozatok 83 százaléka muszlim, 10 százaléka szerb, 5 százaléka horvát nemzetiségű. A harcoló felek nem voltak kíméletesek, pusztán etnikai hovatartozásuk miatt gyilkolták a másik két nációhoz tartozókat. A várost ostromlók furcsa módját választották egy sportsiker ünneplésének: 1995 nyarán, Athénban, a jugoszlávok nyerték a kosárlabda Eb-t, a litvánokat verték a fináléban. A parketten aratott győzelem után az örömittas, szerb katonák ötperces zárótüzet zúdítottak Szarajevóra.