Hétvége

2014.03.08. 09:01

Beszéd és kommunikáció

Székesfehérvár – Napjainkban egyre gyakoribb probléma, hogy a gyermekek későn kezdenek el beszélni. A legtöbb esetben már néhány szakmai útmutatás, a logopédusok tanácsai segíthetnek a kicsiknek és szüleiknek, hiszen csak megkésett beszédfejlődés áll a háttérben.

Miskei Anita

A beszéd és nyelvi zavar okai sokrétűek lehetnek, a legtöbb esetben logopédus segítségével, iránymutatásait követve fejleszthetők a gyermekek. Aki azonban nem hiszi, hogy szakember tanácsára van szükség, s halogatja felkeresését, csak árt gyermekének, mert ha nem rendeződik a probléma, a kicsiknek az írás, olvasás, tanulás során kell újabb nehézségekkel, buktatókkal számolniuk. Épp ezért a logopédia fontosságára hívják fel a figyelmet minden évben március 6-án, a Logopédia Európai Napján.

A programsorozathoz a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat is csatlakozott az idén is, négy helyszínen várták az érdeklődőket, szülőket és gyermekeiket bemutató foglalkozásaikra. Gárdonyiné Kocsi Ilona, a szakszolgálat logopédiai munkaközösségének vezetője elmondta, a megyében hét tagintézményben folyik logopédiai ellátás, melyet 70 főállású logopédus végez. Azonban nagyon kevesen vannak, hiszen a tavalyi évben a megyében 140 óvodában és 103 általános iskolában voltak jelen, dolgoztak, figyelték meg a gyerekeket. Jelenleg is 561 kis csoportosban 5–6 fővel folyik a munka.

– Tavaly a megyében 3004 főt láttunk el, ebből 1009-et Székesfehérváron. A legtöbb gyermeknél a pöszeség kezelésére volt szükség – mondta Gárdonyiné Kocsi Ilona, aki egyben igazgatóhelyettesként, mester logopédusként és közoktatási szakértőként is végzi munkáját. Hangsúlyozta, a legnagyobb gondot az okozza, hogy a védőnőknek, gyermekorvosoknak kell javasolniuk a szülőknek, hozzák el gyerekeiket logopédushoz. – „A majd megtanulja...” „Majd mondja...” típusú mondatokat a szülőknek el kell felejteniük. Oda kell figyelni a gyerekekre, jelzéseikre. Nem igaz, hogy mindenki későn kezd el beszélni, ahogy testvére, édesapja. Súlyosabb probléma is lehet a háttérben – mondta.



Halászné Nardai Erzsébet szakvizsgázott logopédus az óvodás korú gyermekekkel a pöszeség ellen küzd a foglalkozáson (Fotó: Horváth Renáta)

 

– A leggyakoribb beszédhiba, amivel találkozunk, az a pöszeség, ami az érintett gyerekek 70 százalékára jellemző. Főként a nagycsoportos óvodások körében tapasztaljuk ezt. Ugyanakkor a diszlexia veszélyeztetettség is megnőtt, s a már mérhetően diszlexiás gyerekek száma is emelkedett. De növekvő tendenciát mutat a nyelvi fejlődési zavarral küzdők aránya is – mondta Gárdonyiné Kocsi Ilona. Hozzáfűzte azt is, hogy egy újabb problémával szembesülnek napjainkban, a többnyelvű logopédiai ellátás iránt nőtt az igény.

– Európában egyre nagyobb a kétnyelvűség, s már a gyermekeknél is megtapasztaljuk, hogy nem mindannyian veszik ezt könnyedén. Az utóbbi időben 28 esetben találkoztunk két nyelvet beszélő, vagy éppen nem beszélő gyermekekkel, s szüleikkel. Megfigyelhető, hogy azokban a családokban van probléma, ahol fiatal, külföldön dolgozó szülők vannak, ott, ahol a gyermeknek egy rokona, például az egyik nagymama más nyelvű, gondok jelentkeznek azokban a családokban, ahol a gyerekek csak roma nyelvet beszélnek, s ott is, ahol Magyarországra települt külföldiek vannak.

A legtöbb esetben a nyelvelsajátítás problémáival, illetve a beszédhibák kialakulásával szembesülnek a szülők. Azt gondolom, hogy a gyermekeknek, akiknek mindkét szülője például magyar, előbb az anyanyelvet tanulják meg hibátlanul. Ha idegen környezetben, külföldön élnek, egyszerűbb párhuzamosan a két nyelvet megtanulni, de nem mindenkinek – emelte ki a mester logopédus. Aki hangsúlyozta, nincs két egyforma gyermek, a logopédusok azonban egyénileg, vagy kisebb csoportokban foglalkoznak a gyerekekkel.A szakemberekre egyébként egyre nagyobb az igény, azonban kevesen vannak. A megyében mindössze 70-en, ebből 26 szakvizsgázott logopédus, 34 pedig több diplomás. Az egyéni logopédia hiánya így még mindig nagy, de törekednek a gyerekek ellátására. Egyéni problémákon, sajátosságokon alapuló terápiát biztosítanak.


Egyszerű játékos feladatok segítségével fejlesztik a gyerekeket a logopédusok. A tanultakat otthon is gyakorolhatják a kicsik szüleikkel (Fotó: Horváth Renáta)


Halászné Nardai Erzsébet szakvizsgázott logopédus például bemutató foglalkozásán arra törekedett, hogy rávilágítson, milyen egyszerű módszerekkel, játékos formában kezelhető a gyerekek pöszesége, mely az egyik gyakori probléma. 

– Ez a munka akkor lehet hatékony, eredményes, ha a szülők felismerik, tenni kell valamit. Hozzánk kétéves korú gyermekekkel lehet jelentkezni. A szakirodalom szerint ugyanis már 50 szavas szókinccsel kell rendelkeznie egy két éves kislánynak, s ugyanez várható el egy 2,5 éves kisfiútól is. Három éves korig lehetünk türelemmel, de arról nem szabad megfeledkezni, hogy a beszéd a kommunikáció kifejezőeszköze. Akinek gyermekként ez nincs meg, mutogat, rosszabb esetben dühkitörései lehetnek, agresszívvé válhat. A gyerekeknek az igen és a nem szavak könnyen megtaníthatók, a tárgyakat is mindig meg kell nevezni számukra, s azok funkcióját, hisz fontos, hogy a beszédértés és a beszédészlelés együtt fejlődjön. Egyszerű képes könyvekből kell mesélni a gyerekeknek, de legelőször a hallásukat kell megvizsgáltatni. Az ép hallás és az utánzókészség kell a beszédtanuláshoz. Utóbbi egyszerűen fejleszthető, mindig ültessük a gyerekeket úgy az ölünkbe, hogy lássanak bennünket, a szánk mozgását. Utánozva tanulnak a kicsik. De az orrfújás, az ajakpergetés, a csettintés, a nyelvemeléshez a nyalóka nyalogatása hasznos és játékos feladat – mondta Gárdonyiné.

Hozzátette, a szülők felelőssége, szerepe fontos, részint, hogy időben észrevegyék, szükséges szakember tanácsát kérni, részint pedig azért, hogy együttműködjenek a logopédussal a siker érdekében.

 

Amikor még meséltek is...

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiatal édesanya, aki sokat mesélt lányának. Később együtt verseltek, olvasták Zsémbes Zsófi történetét, s Weöres Sándor verseit. Százszor elmondott mesék, költemények, melyek máig fülembe csengnek. Nem kellettek őrült, vad történetek, mesék, televíziós, számítógépes játékok sem. Ma sem kellenének. Jobb lenne néhány türelmes szülő, nagyszülő, aki szakít időt arra, hogy megválaszolja a gyerekek kérdéseit, elmeséljen egy kedves esti mesét a gyerekeknek. Mert az együtt töltött idő mindennél fontosabb, s többet ér.

/Miskei Anita/

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!